Fotós barangolások címmel mutatja fényképeit a Szepes Gyula Művelődési Központ fotógalériájában a Duna–Art Fotóklub két tagja, Kiss Borbála és Révész László, a házaspár utazásik emlékeit villantja föl messze nem családi albumba ragasztandó emlékkép-színvonalon.

Találó a barangolás kifejezés a Kiss–Révész páros kiállításának címében, mert a válogatás szempontjait nem szigorú tematika határozta be, mindenből föl akartak mutatni egy picit, ahogy a látvány eléjük bukkan mintegy a semmiből.

A komponáltság a legjellegzetesebb vonása a páros képeinek. Ha ránézünk egy-egy felvételükre, elsőre talán nem is látunk többet egy szép olasz, spanyol, izlandi vagy éppen magyar városképnél, annyira helyén van minden, hogy a rendezettség magától értetődő, akkor tudnánk ezt igazán értékelni, ha véletlenül valami nem ennek megfelelő is föltűnne a képmezőn. De véletlenek, mint tudjuk, nincsenek…

Még az olyan műfajban is lehet törekedni a zavaró véletlenek kiküszöbölésére, mint a spontán utcai pillanatokat megörökítő streetfotográfia, amiből szintén kapunk egy csokorra valót a tárlaton.

Érdekesség, illetve elsőre annak tűnik, de aztán belátjuk, ez a természetes: a kiállított negyven kép alatt nincsenek nevek. Nem tudjuk, melyiket késztette Kiss Borbála és melyiket Révész László. Ez egyrészt nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy nincs bennük a féltékenységnek csírája sem egymás képeire, s jelenti azt is, hogy annyira egy húron pendülnek, annyira egyformán látják a világot, hogy megbonthatatlanul egységes anyaggá álltak össze fotóik. Pedig az adott keretek között külön-külön dolgoznak, nem az történik, hogy mindketten rögzítenek mindent, aztán győzzön a jobbik, nem, mindegyikük mást néz, mást fényképez le – csak az eredmény közös, mert látni ugyanúgy látnak.