Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón, Szarvason. Ezt követően a tárcavezető, Babák Mihály Szarvas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa közelében.

A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác magyarországi meghonosításáért. A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.

A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban – érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.

Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyilvánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát és a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglalás kori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően.

(MTI/Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

forrás: kormany.hu, fotó: Rosta Tibor/Pelsőczy Csaba, mti