A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja vagy szavaztatja meg az év madarát. 2015-re három faj: a búbosbanka, a fekete rigó vagy a vörösbegy társadalmi összefogású védelme merült fel. Arról, hogy melyik legyen a következő év madara, melyikért szeretnének többet tenni az emberek, az interneten keresztül, az Egyesület www.mme.hu honlapján az ország lakossága dönthet 2014. június 28-a 12 óráig.

Az MME “Év madara” program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van.

A 2015-re javasolt mindhárom madárfaj állománya stabil vagy csak enyhe csökkenést mutat, ezért esetükben a közvetlen cél nem a vészes megfogyatkozás ellensúlyozása. Hanem az urbanizálódott állományok segítése új típusú, célzottan kidolgozott védelmi eszközökkel és módszerekkel, illetve a települési madárvédelem, az MME Madárbarát kert program társadalmi bázisának növelése.

BÚBOSBANKA
A nyílt, ligetes területek országosan elterjedt, viszonylag gyakori fészkelő madara. Hosszú, hajlott csőrével képes a járataiból kipiszkálni a mezei tücsköt, a lótücsköt (lótetűt), a földigilisztákat és a pajorokat. Kedvelt élőhelyei a rövidfüvű gyepekkel, legelőkkel körülvett tanyák, ahol nemcsak a táplálékbázis, de a fészkelőhelyek is rendelkezésére állnak. Nem válogatós, a harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5–8 tojásból áll. A fészekben növekedő fiókák híg, bűzös ürüléket spriccelve védekeznek a ragadozók ellen – ezért kapta egyik beszédes, népi nevét: fostos bugybóka. Vonuló, a telet Afrika trópusi vidékein tölti.
Amennyiben a lakosság a búbosbankát választja 2015 év madarának, a fajjal kapcsolatban a következő témákkal foglalkoznánk:
•       Odúlakó madarak védelme a közismertebb mesterségesodú-típusok mellett kimondottan a búbosbankák számára kedvező, a hagyományosnál némileg nagyobb alapterületű és röpnyílású D-dú típus kül- és belterületi alkalmazásának országos propagálásával.
•       A települési és külterületi nyílt gyepterületek (parkok, kertek, legelők) bankabarát kezelésének lehetősége.
•       Madárvonulás nyomon követése gyerekekkel a Tavaszi madárles program keretében.
•       Búbosbanka-megfigyelési és -gyűrűzési lakossági programok szervezése országszerte.

FEKETE RIGÓ
Leggyakoribb rigónk az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó, mindkét nemhez tartozó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, illetve ez az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4–5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.
Amennyiben a lakosság a fekete rigót választja 2015 év madarának, a fajjal kapcsolatban a következő témákkal foglalkoznánk:
•       A városokba újabban betelepülő szarkák és varjak valóban “kiirtják” a fekete rigókat? A válasz egyértelműen nem, az évente megismételt országos Mindennapi Madaraink Monitoringja felméréseink sem a településeken, sem az agrár- és erdőterületeken nem jelzik a faj csökkenését; a túlszaporodott macskák sokkal nagyobb károkat okoznak!
Helyi, kisebb területen (néhány utca, kerület, városrész) jelentkező állománycsökkenés kapcsán reális lehetőséget jelent az Usutu vírus okozta megbetegedés.
•       A tavaszi és nyári szúnyogirtási szezonban kiemelt figyelmet fordítunk az esetleg bekövetkező, mérgezésszerű (kis területen jelentkező több, külsérelmi nyom nélküli tetem megjelenése) feketerigó-elhullás bejelentésekre, törekedve arra, hogy a tetemek eljuthassanak az Országos Állategészségügyi Intézetbe.
•       Városi zöldfelületek védelmének és madárbarát kezelésének fontossága.
•       A faj fészkelésének további segítésére kidolgozott feketerigó-fészektálca országos elterjedésének segítése.

VÖRÖSBEGY
Az erdős, bokros területek, nagyobb parkok madara, ahol a leggyakoribb kakukkgazda. Puha növényi részekből álló, mohával és szőrrel bélelt fészkét gyökerek közé, talajüregekbe, ritkábban épületek réseibe, farakásba építi és a „C” típusú mesterséges odút is elfoglalja. Évente kétszer költ, leggyakrabban 6–7 tojást rak. Férgekkel, rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen bogyókat is eszik. Vonuló faj, de egyre több példány át is telel, illetve nagyszámú madár érkezik hozzánk Európa északi tájairól. Ennek köszönhetően nemcsak a költési szezonban, de ősszel és télen is találkozhatunk velük, különösen lakott területeken és az etetők, itatók közelében. Az etetőn almát, apró magvakat (köles) és napraforgómag-törmeléket fogyaszt.
Amennyiben a lakosság a vörösbegyet választja 2015 év madarának, a fajjal kapcsolatban a következő témákkal foglalkoznánk:
•       Kidolgozzuk a sövény- és bokorodú megoldásokat, különös tekintettel a “C” típusú, félig nyitott előoldalú odúk vörösbegyek és ökörszemek számára ideális térd- és mellmagasságú alkalmazásának lehetőségeire a településeken. Ennek eddig legnagyobb akadályozója az odútípus fészekragadozókkal szembeni kitettsége volt.
•       A sűrű növényzetben, a levelek fonákjáról is táplálkozó, sok szúnyogot fogyasztó vörösbegyek védelme kapcsán okvetlenül beszélni kell a jelenlegi, idegmérgeket alkalmazó kémiai szúnyogirtás-központú gyakorlat helyett a biológiai védekezés előtérbe helyezésének fontosságáról.
•       A fiókamentés kérdése a május-júliusi időszakban.
•       A téli vörösbegyetetés általános és speciális lehetőségei.
•       Etető- és itatókamera működtetésével tovább növelni a lakosság madárvédelmi aktivitását, az MME Madárbarát kert programba bekapcsolódók létszámát.
•       Az áttelelő kistestű énekesmadarak, köztük a vörösbegyek téli védelmének következő állomásaként országos kampányt indítunk az etetők éjszakázókasokkal történő környezetgazdagításáról.

forrás: mme.hu