A Katolikus Egyházban Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepét, más néven az Úrnapját eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön ünnepelték. Az esemény eredetéről és az ünnep fontosságáról Hajdú Ferenc katolikus plébánost kérdeztük.

Az úrnapja katolikus főünnep az eukarisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró, pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. A 14. században kettős célja volt: hitvallás az eretnekekkel szemben, illetve Krisztus felmutatása a világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak.

Az ünnep külső megnyilvánulása különleges, hiszen még a középkorban elég sok olyan ünnep volt, amikor a hívő ember úgy érezte, hogy a maga nagy örömével, boldogságával nem tud a négy fal között maradni. Az úrnapi körmenet is ilyen esemény – hangsúlyozta Hajdú Ferenc.

Az Úrnapi körmenetet idén is műgonddal megalkotott virágszőnyegen tették meg a hívők június 21-én, szombaton, majd zárásként részt vettek az úrnapi szentmisén.