1915. március 1-jén, reggel pontban 7 órakor indította be a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Rt. Budapest első autóbuszjáratát az Andrássy úton.

A századfordulón új jármű jelent meg a közforgalmú közlekedés számára: az autóbusz. Hosszas előkészítés után 1915. március 1-jén indulhatott el az első budapesti autóbuszjárat az Aréna út és a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) út között. Ezután a fővárosi közgyűlés felszámolta az omnibuszközlekedést lebonyolító Székesfővárosi Közlekedési Vállalatot (SzKV), helyette új vállalatot szervezett Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat (BFKV) néven.

Az emeletes vagy földszintes, sárgára, pirosra, kékre, kék-fehérre vagy égkék színűre festett, elektromos, motalkó, benzin, dízel, vagy dízel-elektromos hibrid motorral hajtott, szóló, pótkocsis vagy csuklós buszok túléltek mindent: világháborúkat, rendszerváltásokat, államosítást és privatizációt.

A Hősök tere és a Vilmos császárút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) között közlekedő Austro-Daimler Tudor típusú, elektromos meghajtású (akkumulátoros) emeletes autóbusznak nem voltak kijelölt megállói, a járművet le kellett inteni, mint egy taxit.

A második autóbuszt már benzinmotor hajtotta: az egyszintes járművet a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár készítette. A járat útvonalát pár hónappal később meghosszabbították, és több új, Aradon gyártott, emeletes MARTA-Weitzer, valamint Benz és Ganz Büssing autóbuszt vásároltak.

1917-től 1921-ig a háború következtében fellépő üzemanyag és gumihiány miatt sajnos szünetelt az autóbusz-közlekedés. Az újrainduló buszok 1923. január 1-jétől már mint a Székesfővárosi Autóbuszüzem (SZAÜ) 1-es járata szállították az utasokat. A cég új járatokat is indított, 1923-tól már Budán is közlekedtek a sárgára festett járművek, melyek átlagsebessége 12 km/óra volt. Bár ez ma kevésnek tűnik, akkoriban több panasz is érkezett a túl gyors buszok miatt.

1925-tól 2000-ig szinte csak magyar gyártmányú buszok közlekedtek Budapesten. 1928-ban döntöttek arról, hogy a budapesti autóbuszok a továbbiakban sötétkék fényezést kapjanak. Ezt a szín egészen 2011-ig használták. A főváros környéki településekre a Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) piros Rába autóbuszaival lehetett eljutni. 1932 és 1934 között a legendás “Beszkárt”, vagyis a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. kezébe került a buszközlekedés is. Az autóbuszok jelentős részét motalkó (80% benzin és 20% alkohol) hajtotta. Hamarosan megjelentek a dízelmotoros buszok is, amelyeket Európában itt alkalmaztak először nagy számban.

A 40-es években már 340 busz volt a “Beszkárt” állományában, amelyek 35 nappali és 5 éjszakai járaton közlekedtek.

1941-ben Budapesten jobboldali közlekedést vezettek be, ami miatt a BSZKRT és a BART autóbuszait át kellett építeni.

A II. világháború a buszközlekedésre is tragikus hatással volt: a légitámadások, majd az ostrom következtében a járműállomány legnagyobb része elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott. Több buszt nyugatra hurcoltak. A háború után ezért gondot okozott a járműhiány, de pár év alatt sikerült elegendő hazai gyártású autóbuszt beszerezni.

Az autóbusz-közlekedést 1949-től a Fővárosi Autóbuszüzem Községi Vállalat bonyolította. Ekkor Budapesten 249 km hosszú autóbusz-hálózaton összesen 44 járat közlekedett, az 1401 megállóhelyből 240 volt átszállóhely, illetve végállomás.

1951-ben jelentek meg a fővárosban az első Ikarus autóbuszok. A zsúfoltág enyhítésére 1954-től pótkocsis autóbuszokkal kísérleteztek, de a módszer nem vált be, ezért 1960-tól “házilag kialakított” csuklós autóbuszokat állítottak forgalomba. Ezt követte az első sorozatban gyártott csuklós autóbusz, az Ikarus 180. 1961-ben elkészült az első, Ikarus 630-as autóbuszból kialakított nyitott városnéző busz.

A bonyolult jegyrendszert 1966-ban megreformálták. Ekkortól – 1985-ig – egy buszjegy 1 Ft 50 fillérbe került.

1968-ban ismét egységesítették a budapesti közlekedést. Megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV). Ekkorra az autóbusz-hálózat 813 km hosszú volt, és 92 alap-, 45 betét-, 18 elágazó, 4 időszakos, 6 gyors-, egy gyors betét-, egy repülőtéri és 9 idényjellegű járat közlekedett.

A 70-es évektől Budapesten kizárólag magyar Ikarus autóbuszok közlekedtek.

A legnépszerűbb az akkoriban a világ egyik legjobbjának számító, számos technikai újítással felszerelt (pl. szervokormány, automataváltó) Ik 200-as buszcsalád volt, melyből 1971 és 1999 között 2393 db szóló és 1680 db csuklós változatot szerzett be a BKV.

1985-ben jelentek meg a környezetkímélő motorral felszerelt 415-ös Ikarusok, 1999-ben pedig az alacsonypadlós 412-esek.

A Volvo alvázra épített Alfa Localo autóbuszok a 2000-es években kerültek a főváros útjaira. A részben alacsonypadlós járművek 2012-ig teljesítettek szolgálatot Budapesten.

2000-ben jelentek meg újra Budapesten a külföldön gyártott buszok: használt MAN és Volvo alapra épített Localo buszok álltak forgalomba. Ezeket a BKV alvállalkozójaként magáncégek üzemeltették.

2004-2006 között a BKV 150 db új, Lengyelországban gyártott Volvo 7700A típusú autóbuszt vásárolt, majd 2009-ben használt Van Hoolokat.

2010-től a Budapesti Közlekedési Központ irányítja a főváros közlekedését. Mivel eddigre a járművek átlagéletkora 18 évre emelkedett, elengedhetetlenné vált a buszflotta megújítása. Első lépcsőben kb. 200 db használt, de jó állapotú alacsonypadlós, légkondicionált Mercedes és Volvo autóbusz beszerzésére történt meg.

A főváros új autóbusz üzemeltetési modellt vezetett be: a BKK nem járműveket vásárolt, hanem szolgáltatást, így az új buszok beszerzésével járó költség magáncégeket terhel, nem közpénzt kell erre fordítani. A módszer eredményességét bizonyítja, hogy 2013-ban 159 db új Mercedes Citaro, 2014-ben 167 db új Rába-Volvo 7900A és MAN Lion’s City autóbusz állt forgalomba.

2014 végére már 631 db modern, alacsonypadlós, környezetkímélő motorral felszerelt autóbusz szállította az utasokat Budapesten. Számos járaton egész héten vagy csak hétvégén kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek.

2015 március 1-étől Budapesten működik Európa egyik legnagyobb hibrid busz flottája.

Mivel a fővárosi közlekedésben a szolgáltatás minősége mellett a környezettudatosság is kiemelten fontossá vált, a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében a BKK 2015-től a 200 új, alacsonypadlós, EURO 6-os motorral felszerelt MAN Lion’s City és Mercedes-Benz Conecto G autóbusz mellett 28 új, Volvo hibrid hajtású dízel-elektromos Volvo autóbuszt is forgalomba állít.

49 darab sűrített földgázzal (CNG) működő Van Hool busz mellett 18 új, alacsonypadlós magyar PKD (partially knocked down kit) Ikarus 127V busz vesz részt a fővárosi autóbusz-közlekedésben a BKV üzemeltetésében. Így válik az utazás egyszerre komfortosabbá és környezetkímélőbbé.

Forrás: BKK