« A vízparton nyaraljunk, ne a kórházban!

A városok zsúfoltsága és zaja ellenpontozásaként egy szűk réteg létrehozott egy életformát, amelynek célja, hogy a városokban az igazságot, szabadságot kutatják, akik fontos kérdésekre keresik a választ: ők a városi jógik.
A városi jógi életmód modern, hasznos módszereket és tiszta szemléleted ad egy mélyebb, őszintébb, a megvilágosodást kutató léthez, szabadon, a városban.
A jógi szó (eredetileg: yogi, ami nem összekeverendő Maci Lacival, vagy angol nevén Yogi Bear-rel!) gyakorló jógát jelent, illetve számos gyakorló meditációt a hindu, buddhista, dzsainista vallásokban. A szanszkrit változat szerint eredetileg kifejezetten férfi gyakorló jóga volt, így a jógini verzió vonatkozott a női gyakorló jógára, de a jógi olyasfajta kifejezés, amely az istennőkre, felvilágosult anyákra, valamint Deviu isteni anyára is értendő. Ma már a jógi lefedi a jógát és meditációs gyakorlatokat tanító embereket, akik buddhista, taoista vagy dzsainista vallásúak.
A városi jógi egy olyan „életforma”, ami már egészen fiatal korban tudatosul az emberben. Janits-Szabó Virág, városi jógi saját és férje példáját is elmondta: ők kisgyermekkorunk óta keresték az igazságot, úgy irányították az életünket, hogy efelé mutasson, így Virág tibetológus, míg Maguna (a férj – szerk.) pedig jogász lett, mert ő is mindig az igazságot kereste. Viszont nagyon hamar elvált, hogy semmifajta világi munkát nem tudnak úgy végezni, mint mások mert folyamatosan arra volt igényük, hogy emberekkel foglalkozzanak.
Hallgassa meg Janits-Szabó Virággal készült interjúnkat!