Buta Levente nyerte a junior párbajtőrözők különlegesen erős mezőnyében az országos bajnokságot. A hétvégi, bázeli Világ Kupa-versenyen olyan eredményt akar elérni, amellyel megelőzi a hazai ranglistán a vetélytársait. Hiszen célként tűzte ki a korosztályos világversenyeken való részvételt.

„Tudom, mit sportolj. Angard! Először nem is értettem, anya miről beszél, aztán elmondta, Érden vívásoktatás indul, próbáljam ki, ha van kedvem hozzá” – így emlékszik vissza Buta Levente az első lépésekre, amelyeket hatévesen a pást felé tett. Korábban fél évig futballozott az FTC-ben, de örökletes vesebetegsége miatt azt a sportágat a sérülésveszély miatt nem űzhette versenyszerűen, ezért a család új lehetőségek után nézett.

– Nyolc évig Érden párbajtőröztem, amíg ki nem nőttem a klubot – mondja a tizenkilenc éves vívó. – Nagyon kevesen voltunk, nem tudtam tovább fejlődni, ezért a klubváltás mellett döntöttem. A BVSC és a Vasas között hezitáltam, végül azért választottam az utóbbit, mert az egyik jó barátom, Bányai Zsombor is ott vívott, illetve a későbbi edzőm, Halla Péter kedvesen fogadott, látott bennem fantáziát.

Vívóberkekben az a hír járja, hogy Leventénél kevesen dolgoznak többet az eredményességéért, az előző szezonja azonban mégsem sikerült úgy, ahogyan szerette volna. Annak ellenére, hogy halasztott egy évet az egyetemen, naponta kétszer edzett, sőt még a délutáni tréning előtt a fiatalabbak közé is beállt párbajtőrözni, mégsem sikerült kivívnia a junior világ- és Európa-bajnokságon való részvételt.

– A tavalyi idényem jelentette a mélypontot – így Levente. – A végén már nyugtatásképpen vívtam, azt igazolva, hogy én mindent megteszek, pedig akkor már pengeundorom volt, besokalltam a rengeteg edzéstől. De Péter bácsi biztatott, hogy csak csináljam a dolgomat, és meglesz az eredménye. Áprilisban szerepelhettem az U23-as Európa-bajnokságon, amelyen a legjobb nemzetközi egyéni eredményemet értem el a tizenhat közé jutással, csapatban pedig ezüstérmet szereztünk. Ez bizakodóvá tett a következő szezon előtt, amelynek nagy reményekkel vágtam neki.

Az őszi idénye nem is sikerült rosszul, hiszen a turkui Világ Kupa-versenyen hetedik lett, a felnőtt országos bajnokságon harmadikként végzett, míg az elmúlt hétvégén a juniorok viadalát megnyerte. Utóbbin a junior-világranglista élén álló Bányait győzte le, rövid időn belül másodszor, hiszen decemberben a felnőttek között a negyeddöntőben találkoztak, s akkor is ő hagyta el győztesen a pástot.

Azonban nem a klubtársa a legnagyobb ellenfele, hanem a hazai ranglistán csupán néhány száz ponttal előtte álló Bakost Bálint és Esztergályos Patrik. Jelenleg az ötödik helyen áll, tehát jelenleg nem tagja a junior világversenyekre utazó keretnek. De ez könnyen változhat a hétvégi, bázeli VK-viadalon.

– Nagyjából egy körrel kellene többet mennem, mint ők. Természetesen az a célom, hogy megelőzzem a vetélytársaimat, és a februári, udinei versenyen megtartsam a helyemet. Részint jó, hogy nagyon erős a hazai mezőny, hiszen folyamatosan remek párbajtőrözőkkel vívhatunk. Részint viszont az a hátulütője, hogy hiába érek oda lassan már minden versenyen a dobogóra, még mindig le vagyok maradva.

Ez elsősorban a pozsonyi VK-versenyen való kisiklásának köszönhető, amelyen csak a negyvenedik helyen végzett, miközben a riválisok érmesek lettek. Bázel előtt nincs egyszerű helyzetben, hiszen javában zajlik a vizsgaidőszak, tehát miután lejön a pástról, már veheti is kezébe a tankönyveket.

– Az ELTE sportszervezői szakára járok, csütörtökön rendkívül fontos vizsgám lesz, ha nem sikerül, akkor csúszok egy évet. Pénteken már Svájcba utazom, versenyzem, aztán hétfőn irány haza, és csütörtökön megint vizsga. Eddig az egyetemen egyébként minden rendben ment, remélem, ez a hétvégi versenyen sem lesz másképp.

Pusztai Viola, utanpotlassport.hu