Kaktuszkiállítás és vásár
Megtartotta hagyományos kiállítását az Érdi Kern Péter Kaktuszkör hétvégén a Szepes Gyula Művelődési Központban. A látogatók mindamellett, hogy számtalan kaktuszfajtával megismerkedhettek, ápolási és gondozási tanácsot is kaphattak a szakértő gyűjtőktől a rendezvényen.
Érden sok tagja volt az 1971-ben alakult Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének, erre alapozva szervezte meg Libnárné Herczeg Ilona 2007-ben a Kaktuszkört. A tagság létszáma hamarosan elérte a 30 főt. A csoport a kaktuszgyűjtők körében nagy tiszteletnek örvendő Kern Pétert választotta névadójának, aki alapító tagja volt az országos egyesületnek.
A foglalkozásokon télen a teleltetés, tavasszal a kaktuszok szoktatása a nappali fényhez és az öntözés problémája a téma. De eljárnak látogatóba nagyobb gyűjtőkhöz, és nemzetközi kaktuszkiállításokat, találkozókat is rendeznek.
Minden évben az Érdi Napok keretében rendezik meg a kaktuszkiállításukat. A kiállítás egy közösségi találkozás is egyúttal, amikor a növények iránt érdeklődők szakmai tanácsokat is kaphatnak a kiállítóktól.
Gyűjteményeik legszebb darabjait nemcsak kiállításokon láthatjuk, a Kertbarátkörrel közösen egy folyamatosan látható bemutatót, egy kis kaktuszkertet alakítottak ki a művelődési központ oldalában, amelyet a klub tagjai gondoznak.
Kern Péter ( 1921-2003) – Kaktuszspecialista, utazó
A lipcsei gyermekévek után Budapestre került Kern Péter, a budai várban lévő lakása erkélyén kezdett kaktuszokat gyűjteni. Egy életre szóló szenvedélyéhez hű társra talált Érden lakó feleségében, akinek révén városunk lakója lett. Érdi házuk kertjében hozta létre a tízezer darabosra gyarapodott kaktuszgyűjteményét. Építészmérnök végzettsége ellenére nemzetközileg elismert kaktuszgyűjtővé vált. Először létesített Magyarországon a II. világháború után, a pesterzsébeti ” Csili” Művelődési Házban kaktuszgyűjtő szakkört. Az 1971. április 3-án általa alapított Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének alapító elnöke lett. Hosszú ideig szerkesztette a kaktusz témájú első hazai tudományos folyóiratot, a Kaktusz-Világot. 12 nyelvet sajátított el.
Hazai és külföldi kaktuszgyűjtőkkel, szakértőkkel széleskörű kapcsolatokat épített ki. Tagja volt a Pozsgásnövények Tudományos Nemzetközi Szervezetének, az IOS-nak. Tekintélyét nagyrészt a külföldi gyűjtőútjainak köszönhette. Számos európai országon kívül eljutott Mexikóba, Kubába, Argentínába is. A kaktuszgyűjtők paradicsomának számító Mexikóban hat ízben járt.