Az elmúlt években megnőtt azon háztartások száma, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. A szilárd anyagok, vagy olaj égetésekor keletkező korom lerakódik a kémény falára. Az egyre vastagabb koromréteg leszűkíti a kémény belső kerületét, sőt, magas hő hatására akár meg is gyulladhat. Mindez elkerülhető azzal, ha mindenki beengedi a kéményseprőt, aki el tudja végezni a kémény tisztítását. Szilárd tüzelőanyaggal és olajjal működő fűtőeszközök esetén az ingyenes lakossági kéményseprés változatlanul évente történik, gázüzemű fűtőberendezések esetén kétévente.

Gyakori, hogy az emberek nem olyan anyaggal fűtenek, mint amilyen tüzelőanyag elégetésére az adott fűtőeszközt megtervezték, esetleg nem tartják karban, nem tisztítják fűtőberendezésüket. A nem rendeltetésszerű használat jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetekhez is vezethet. Több korom rakódik le az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot – lakkozott, festett, vagy nedves fát – égetnek. A lerakódott koromréteg fűtés során izzani kezd, meggyullad és akár kéménytűzhöz is vezethet, a kéményről a tűz pedig másodpercek alatt átterjedhet a ház tetőszerkezetére és egyéb részeire. A lerakódott korom eltávolításával, a fűtőeszköz és a kémény karbantartásával megelőzhetőek a kéménytüzek.

Fontos, hogy míg a kéményseprők által végzett lakossági sormunka nem a fűtési időszakhoz, hanem az előírt éves, illetve kétéves ellenőrzéshez igazodik, a fűtőberendezéseket a fűtési rendszerek beindítása előtt célszerű megvizsgáltatni, szakemberrel. Ha valaki az ingyenes lakossági sormunkán túli kéményellenőrzést szeretne megrendelni, vagy csak tájékoztatást szeretne kapni, hívja 1818-as telefonszámot, majd válassza a 9.1-es menüpontot. Az online ügyfélszolgálat itt elérhető.

(Forrás: Kataszrófavédelem)