Ma ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját. Az Érd Most!-on az IRKA – Irodalomkedvelők Klubjának három tagja, Szabó I. Valéria, Pergel Antal és Kovács F. István egy-egy művét tesszük közzé a jeles nap alkalmából. Tartson velünk, olvassa el az érdi írótehetségek rövid elbeszéléseit!

Köszöntő

Az érdi Irodalomkedvelők klubjának tagjai (IRKA-kör) megtiszteltetésnek veszik, hogy néhány művükkel csatlakozhatnak Jókai Mór születésnapján a magyar széppróza ünnepségsorozatához. Ahogy Mezey Katalin (a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője) véli: Jókai Mór az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, akinek életműve minden korosztályt megszólított, és magába foglalta az egész univerzumot.Ránk, autodidakta szerzőkre illik leginkább a nagy mesemondó gondolata: „Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél”. Daróci Lajosné klubvezető

PERGEL   ANTAL:  Dalok

Kackiás bajuszú, subába öltözött juhász érkezik fekete pulijával az eurovíziós dalfesztivál magyarországi válogatójára.

– Milyen dalt kíván előadni? – kérdezi a zsűri egyik tagja.

– Nagyon szeretem azt a nótát, hogy „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”. Tudom, hogy ez régi dal, az teszi különlegessé, hogy közben a pulim, a Bodri kísér.

– Tisztelt Uram! Ez eurovíziós fesztivál. A „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” nem igazán trendi, a fiatalok egyáltalán nem ismerik. Azon kívül – csak magának és súgva mondom – horthysta, nacionalista, irredenta. Hogy mehetnénk ezzel az Unióba?

– Ezek szerint semmi esélyünk?

– Abszolút semmi.  Őszintén szólva, kiválasztottuk már a dalt. Szép, könnyed, tele érzésekkel. Egy csinos, szőke énekesnő adja elő égszínkék ruhában. Tudja, a kék az Európa. Minden esélyünk megvan a győzelemre.

Egy év elteltével ismét megjelenik a válogatón a juhász.

– Tudja, bátyám, minden szép és jó volt, de rosszul számítottuk ki a trendet. Európának nem a szépség és a harmónia kell, hanem az egyszerűség, a gyermeki rácsodálkozó naivitás – ha érti, mire gondolok.

– Hogyne érteném! Én kellek oda az egyszerű subámban  meg ez a naiv puli.

– Nem egészen így van. Föl kell építenünk egy előadót. Legyen lehetőleg a nép egyszerű gyermeke, s rajongjanak érte a tinik.

– Igaz, hogy nem vagyok már annyira fiatal, de ki lehet egyszerűbb a puszta juhászánál?

– A gyakorlatban ez nem így működik. Kell valami meglepő, valami különleges, valami más. Olyan, mint a megfagyott gyermek, akit megtalálnak, magához tér, és énekelni kezd. Az sem baj, ha a zene és a szöveg nem túl fajsúlyos. A lényeg, hogy érzelmeket ébresszen, sírjon egész Európa.

– Ezek szerint most sem mehetünk?

– Nem akarom elkeseríteni, de látja azt a borostás fiatalembert? Na, ő a biztos befutó. Ő fogja megnyerni a fesztivált. Ne mondja el senkinek, de a románok és a szlovákok is megígérték, hogy rá szavaznak.

Újabb egy év telik el a következő válogatóig.

–  Megint eljött, bátyám?

– Nehogy azt mondja, hogy nincs esélyünk! Jut eszembe, mi volt legutóbb a baj? Ne is mondja, a trend!

– Csak gúnyolódjon! Kezdetben olyan szépen alakult minden. Ha a szomszédok nem hozzák oda azt a szakállas nőt, biztos győztesek vagyunk.

– Szakállas nő? Hetven nyarat megéltem, de ilyent még nem láttam. Nálunk a pusztán sok fura alak megfordul, de még csak hasonlóról sem ír a kalendárium. Miért nem borotválták meg?

– Tudja, hogy mi az a tolerancia?

– Azt nem tudom, de slambucot ettem már többször is.

– Akkor figyeljen! Mit csinál akkor, ha a Bodri elviszi egy darab szalonnáját?

– Jól oldalba vágom ezzel a kampósbottal.

– Ezt hívják agresszivitásnak és intoleranciának. Ellenben ha ad egy másik darab szalonnát is a pulinak, az a tolerancia. A szakállas nő egy különlegesség. Egy nő, aki férfi…, illetve egy férfi, aki nő. Esküszöm, már magam sem tudom, hogy van ez. Mindenesetre zseniális húzás volt a szomszédoktól, képzelje, micsoda reklámot lehet rá építeni. Szakállbeültetés nőknek, szakállfestés férfiaknak, génmódosított eurovíziós énekesek…

– Ne is mondja tovább! Már indulunk is vissza a pusztára.

– Ne siessenek már annyira! Úgy gondolom, hogy most már tényleg megnyerhetjük a fesztivált.

– Elénekelhetem…

– Azt, hogy „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”? Szó sem lehet róla. Ellenben elképesztő esélyei vannak a pulijának.