Szent Márton napját üljük vasárnap. Asztalra kerül a libapecsenye, a ludaskása, vagy a libazsíros kenyér, nehogy aztán egész évben éhezzünk – hiszen, ahogy a mondás tartja, aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Német nyelvterületen ilyenkor lámpás felvonulást tartanak, különleges süteményeket sütnek. Érden egyre több iskola, óvoda veszi át ezeket a szokásokat.

Laterne, Laterne, Sonne, Mond und Sterne (lámpás, lámpás, nap, hold és csillagok) – énekelték a gyerekek a Marianum német nemzetiségi iskola udvarán. Itt gyülekeztek péntek délután öt órakor a szülők és a gyerekek, és tanáraikkal együtt énekelve, kis lámpásaikat lóbálva sétáltak át a Jézus Szíve templomba, ahol a hatodikosok német és magyar nyelven idézték fel Szent Márton életét.

Márton Pannóniában, Savariában született 316 táján, és Itáliában nevelkedett. Katona lett, de miután az Úr hívását meghallotta, kérte elbocsátását. Megkeresztelkedett, és több évig remeteéletet élt; 371-ben Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Mártont 371-ben püspökké szentelték, és haláláig segítette a rászorulókat.

– Két és fél évtizede már, hogy megemlékezünk Szent Márton püspökről. Fontos, hogy a gyerekek elé hozzá hasonló példaképeket állítsunk, és ráirányítsuk a figyelmet arra a felemelő szeretetre, amit Márton is gyakorolt – ennek legszebb példája, amikor Márton levette a saját köpenyét, kettétépte, és megosztotta egy szegény emberrel. Ez a fajta felemelő szeretet az, ami hitet ad az embernek. Márton szociális érzékenysége – ma ezt így fogalmaznánk meg – példaértékű a felnőttek számára is, és szeretnénk őt példának állítani a gyerekek elé is – mondta lapunknak Takácsné Tóth Noémi, a Marianum iskola igazgatója.

Márton-napkor német nyelvterületen különleges süteményt is készítenek, ez a “Weckmann”, ami egy édes tésztából készült, ember alakú figura. A Pumukli német nemzetiségi óvodában a zsíros kenyér, többféle aprósütemény mellett Weckmann is került az asztalra, az egyik szülő jóvoltából.

– Fennállásunk óta, azaz negyedik alkalommal rendeztük meg a Márton-napot óvodánkban. A német néphagyományok mellett Márton jócselekedeteire helyezzük a hangsúlyt. Az egész hetünk erről szólt: már hétfőn elkezdtük a lelki készülődést, mondókákat, dalokat tanultunk, és a pénteki kézműves foglalkozáson a szülőkkel együtt lámpást készítettünk. A szülők nagyon aktívan közreműködtek: volt, aki echte – azaz eredeti – sváb recept alapján készített harapnivalót – mondta a Márton-napi rendezvény főszervezője, Póka-Róth Bernadett.

A Weckmann receptje: felfuttatunk két élesztőt, majd 1 kg lisztből, három-négy tojásból, 120 dkg cukorból, ízlés szerint vaníliás cukorból, 25 dkg margarinból, egy csipet só hozzáadásával összeállítjuk a tésztát. Kelesztés után emberke-formájú formával kiszaggatjuk, mazsolával jelöljük a szemeit. Az eredeti német Weckmann cseréppipácskát is tart a szájában, itthon azonban nem kapni ezt a hozzávalót. Ebből a mennyiségből 28 emberke készült a Pumukli óvodában.

A süteményeket, no meg az ilyenkor elmaradhatatlan zsíros kenyeret a lámpáskészítés után, a kertben ették meg a gyerekek és szüleik, majd hagyományos német dalokat énekelve járták körbe a környező utcákat.

A lámpás felvonulás mára más érdi, nem nemzetiségi iskolákban, óvodákban is hagyománnyá lett: a Batthyány iskolában, a  Kincses és a Szivárvány óvodák tagintézményeiben is megemlékeztek a Márton-napról, hol énekkel, versekkel, a magyar hagyományok, mondókák, dalok felelevenítésével, másutt a német népszokás – azaz a lámpás felvonulás – átvételével.