Budafokon a XVIII. században a lakásínség késztette a legszegényebbeket arra, hogy egyszerű barlangból készítsenek hajlékot maguknak. Eredetileg csak ezeket nevezték barlanglakásoknak. Budafok igazi nevezetessége a domboldalakon fekvő, mesterségesen kialakított kő- vagy sziklaházak lettek, amikben szőlőművesek és kőbányászok laktak.

„Hol van az a város, ahol a kecske a kéményhez van kikötve?” – szól a század eleji találós kérdés, amelyre egykor szinte minden budapesti tudta a választ. A tréfa alapjául szolgáló budafoki barlanglakások régen eltűntek, emléküket csak egy múzeum, néhány pince, raktár vagy betömött üreg, és az idősebbek emlékezete őrzi.
Nagy Emese, az Érd FM műsorvezetője a múlt nyomába eredt és bebarangolta a budafoki barlangházakat kísérőjével Appel Péter, amatőr helytörténésszel, akivel már bejutott a budafoki Veréb utca 4-es szám alatti – szó szerint – szoba konyhába. A belülről vályogházra emlékeztető épület-féleségből tudósítanak.

A budafoki barlanglakások történelméről hallgassa meg Appel Péterrel készült interjúnkat!

Fotó: barlanglakas.eoldal.hu