Vannak-e munkavállalási lehetőségek ötven felett, és ha igen, milyenek? A munkaerőpiaci környezetről, a nyugdíjszövetkezetekről, az idősek motivációjáról szólt a Szenior Akadémia szerdai előadása, amelynek vendége Sulyok Tamás andragógus, főiskolai adjunktus volt. Az előadás célja az volt, hogy felvázolja azt a munkaerő-piaci környezetet, amiben az 51 év felettieknek meg kell találniuk a helyüket, akár aktív dolgozók, akár részmunkaidőben dolgozni vágyó nyugdíjasok.

Az előadás célja az volt, hogy felvázolja azt a munkaerő-piaci környezetet, amiben az 51 év felettieknek meg kell találniuk a helyüket, akár aktív dolgozók, akár részmunkaidőben dolgozni vágyó nyugdíjasok.

A szakember elmondta: a statisztikai adatok szerint a dolgozni vágyó nyugdíjasok fő motivációja a jövedelemkiegészítés; a nyugdíjas álláskeresők 35 százaléka diplomás, 27 százaléka pedig középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik.

A statisztikai adatok alapján a nyugdíjas korúak foglalkoztatottsága jelentősen csökken az aktívakhoz képest. Sulyok Tamás szerint napjainkban legalább olyan és mélyre ható változások tanúi vagyunk, amilyet a gépesítés forradalma jelentett annak idején. Ma az elektronika, a robotizáció rohamos fejlődése jelenti a kihívást, és az idősebbeknek hátrányt jelent, hogy már kevésbé rugalmasak, nehezebben barátkoznak meg az újdonságokkal. Márpedig manapság a munkaerőpiacon jellemző elvárások között az egyik legfontosabb a váltás, a változás képessége, hiszen szakmák szűnnek meg és újak születnek. Kellenek persze az általános alapkompetenciák, ismeretek is, amelyek speciális szakmai tudással párosulnak, s már ezekkel egy szintre emelkedett az idegenyelvi-ismeretek fontossága is.

Sulyok Tamás jó  hírrel is szolgált hallgatóinak, elmondta, hogy az utóbbi években  a munkaadók újra kezdik értékelni azt a sok évtizedes tapasztalatot, amivel egy korosabb szakember rendelkezik a fiatalokhoz képest.