Oltóközpont Érden, nemcsak nyaralni indulóknak

 

A védőoltás szóról a mumpsz, a kanyaró, a diftéria, a tuberkulózis elleni vakcina jut eszünkbe, amit a kisgyermekek kapnak kötelező jelleggel. Kevesebben gondolnak arra, hogy külföldi nyaralás előtt is érdemes – vagy kötelező – beadatni bizonyos védőoltásokat, elkerülendő például egy csúnya, többnapos hasmenést.

Hasonló tartalmaink:

 Veres Judit doktornő egy esztendeje működtet a szakorvosi rendelőben nemzetközi utazási tanácsadót és oltóközpontot. Őt kérdeztük arról, hogy milyen betegségeket lehet, illetve kell védőoltással megelőznünk, ha külföldre indulunk.

– A gyermekkori védőoltások kötelezőek, illetve vannak ajánlottak is.  A felnőttekkel mi a helyzet? Ők élnek-e a védőoltások nyújtotta biztonsággal?

– Gyermekgyógyászként nagyon fontos feladatom a kicsik oltása. A kötelező védekezésnek köszönhetően sok rendkívül fertőző, gyakran halálos kimenetelű betegséget kiszorítottunk. Az egész világon példaértékű a magyar oltási rend, már ami a gyermekeket illeti. A felnőtteknél már más a helyzet; kevesen tudják, hogy a gyerekkorból kinőve is létezik oltási naptár. Bizonyos oltások minden felnőtt számára javasoltak, egyesek csupán a rizikócsoportoknak. Fontos tudni azt is, hogy egyes védőoltások nem nyújtanak élethosszig tartó védettséget, gondoljunk csak az influenza, vagy a kullancs encephalitis elleni oltásokra. Ezek olyan betegségek, amelyekkel itthon is találkozhatnak a felnőttek és gyermekek. Egyes nagyon súlyos, akár halálos betegségekkel viszont csak külföldi utak során fertőződhetnek meg az utazók. Ilyen például a sárgaláz, a malária.

– Tudna mondani pár példát arra, hogy a kedvelt utazási célpontokon milyen fertőzésekkel kell szembenézniük a nyaralóknak?

– A Hepatitis A vírus gyakran előfordul Afrika és Ázsia országaiban, jelen van a mediterrán vidéken, a közel-keleti országokban, illetve Közép- és Dél-Amerikában. A kórokozó szájon át, mosatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, a part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételekkel, vagy nem megfelelő minőségű vízzel kerül be a szervezetbe. A Földközi-tenger kagylóinak jelentős százaléka Hepatitis A vírussal fertőzött. Az ivóvíz esetleges szennyezettsége miatt javasoljuk, hogy fogmosáshoz is használjanak palackozott vizet. Érdemes odafigyelni a jégkockára is, amit rendszerint csapvízből készítenek. A Hepatitis B vírus (ez testnedvekkel terjed) gyakran fordul elő Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten, és sajnos egyre gyakoribb Európában is. A hastífusz széklettel terjed, szennyezett étel és ital, víz, fertőzött eszközök közvetíthetik; Ázsia, Afrika és Latin-Amerika államaiban gyakori (érdemes itt kiemelni Egyiptomot, ahol feltétlenül ajánlott a védőoltás). A járványos agyhártyagyulladás cseppfertőzéssel terjed, és elsősorban az Afrika középső részére utazóknak kell védekezniük ellene, de Ázsiában is előfordulhat. A maláriát szúnyog terjeszti. Százhét országban igen gyakori az előfordulása; elterjedt Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Óceánia és a Karib-térség bizonyos területein. Érdemes megemlíteni, hogy Törökország délnyugati része is a fertőzött területekhez tartozik. Védőoltás még nincs ellene, de gyógyszerrel és odafigyeléssel a betegség megelőzhető. Szintén szúnyogok terjesztik a sárgaláz vírusát. A betegség igen gyakori az afrikai és a dél-amerikai trópusi, szubtrópusi régióban. A sárgaláz elleni védőoltás beadatása fenti úti célok esetében kötelező. Szeretném felhívni a figyelmet arra is: az Egyesült Államokban nagyon komolyan veszik a védőoltások meglétét, így aki hosszabb időt kíván az USÁ-ban tölteni, vagy munkát szeretne vállalni, annak szüksége van nemzetközi oltási könyvre, illetve bizonyos védőoltásokra – ezeket ugyan kint is beszerezheti az utazó, de jóval drágábban, mint itthon.

– Ezeket az oltásokat csak az oltóközpontban tudják beadatni a nyaralni indulók, vagy pedig a háziorvosuknál is?

– Egyeseket igen, de jelentős részüket nem. Az OEP a védőoltásokat nem finanszírozza, de egészségpénztár terhére elszámolhatók. Az oltóközpontban természetesen beadathatók, azonban nemcsak úgy hűbelebalázs-módra, hanem oltási terv alapján. Ha valaki például afrikai szafarira készül, eljön hozzám az oltóközpontba, ahol megvizsgálom és körültekintően összeállítom az oltási tervet, ami alapján megkapja a szükséges vakcinákat.

– Honnan tudja az illető, hogy neki egyáltalán szüksége van védőoltásra? Az utazási irodák figyelmeztetik erre az ügyfeleiket?

– Az emberek egy-egy nagyobb út előtt általában tájékozódnak; ebben természetesen az utazási irodák is segítenek. Az úti cél ismeretében elmondom a hozzám fordulóknak, hogy szükségük van-e, és ha igen, milyen védőoltásokra. Aki például Brazíliába utazik, annak kötelező a sárgaláz elleni védőoltás, amit ha itthon elmulasztott, az országba lépéskor kell beadatnia – és vállalnia a borsos költségeket, illetve azt, hogy az oltás esetleges mellékhatásai kellemetlenné teszik a nyaralás első napjait.

– Ezek a védőoltások az utazás kezdete előtt közvetlenül is beadathatók?

– Nem mindegyik, ezért én azt szoktam javasolni, hogy indulás előtt legalább hat héttel keressék fel az oltóközpontot az egzotikus útra indulók. Így kényelmesen összeállítható az oltási terv, illetve az esetleges kellemetlen tünetek is könnyebben elviselhetők itthon. Mellékhatás elenyésző mennyiségben fordul elő. Természetesen van mód utazás előtt egy-két héttel is egyes oltások beadatására.

– Biztosan vannak olyanok is, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, és védelem nélkül vágnak neki az útnak.

– Igen, vannak ilyen turisták is. Sajnos, a fel nem készült utazók 10-20 százaléka megbetegszik.  Aki lázasan tér haza egy egzotikus utazásról, annak azt ajánlom, mihamarabb keresse fel háziorvosát, és mondja el neki, hol nyaralt. Ha védőoltást nem is adat be az utazó, mindenképp kössön biztosítást!

– Mennyibe kerülnek egyébként ezek a védőoltások?

– Az oltási terv elkészítése 3500 forint, egy oltás beadása 1000 forint, és ehhez jön még az oltóanyag  ára, ami 5–10 ezer forint lehet. Ez talán önmagában soknak tűnik, de ha azt nézzük, hogy egy egzotikus nyaralás több százezer forintba kerül, akkor nem olyan nagy költség… Nem beszélve arról, hogy az egészségünk mindennél drágább – aki megbetegszik, minden pénzt megadna azért, hogy azonnal meggyógyuljon. Ki kell emelni azt is: ezek a védőoltások nemcsak egy-egy szezonra, hanem több évre szólnak, például a Hepatitis B, illetve a sárgaláz elleni oltás tíz, a Hepatitis A elleni öt, a tífusz elleni három évig véd.

– Védőoltásra nemcsak az utazóknak lehet szükségük…  

– Így igaz. Megbetegedési veszély elhárítása miatt is lehet adni védőoltást – például

a már említett kullancs encephalitis, fertőző májgyulladás, veszettség, méhnyakrák ellen. Ezeket szintén kérhetik az oltóközpontban. Emellett foglalkozom munkakörhöz kapcsolódó védőoltások beadásával is – gondoljunk csak a csatornamunkásokra, akik hepatitis és tífusz elleni oltásokat kapnak (ezeket a munkáltató finanszírozza). A kullancs encephalitis elleni védőoltás esetében szeretném felhívni a figyelmet arra: mivel három adagban kell az oltási sort beadni, célszerű a védekezést szeptemberben elkezdeni, hogy tavaszra a védettség biztosan kialakuljon. Ezt követően már csak emlékeztető oltásra van szükség három-, majd ötévente.

– Még van idő beoltatni magunkat a nyaralások előtt. Mikor van rendelés? 

– Minden kedden 17-19 óra között várom a pácienseket a szakorvosi rendelőintézet I. emeletén. Amennyiben lehetséges, jó, ha időpontot kér a páciens a 23/376-975-ös,  vagy a 23/369-039-es, illetve a 30/962-6292-es telefonszámon – de ha szükséges, bejelentés nélkül is fogadom az érdeklődőket.

 

Ádám Katalin (Érdi Újság)

 

oltások

 

 

Címkék