A jövő társadalma olyan lesz, amilyenné a gyermekeket neveljük, amit értük teszünk, nem “humanitárius luxus”, hanem jól felfogott érdek, hiszen a jövőt határozzuk meg azzal, hogyan bánunk a gyermekekkel – mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián szerdán Budapesten.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az Unicef magyar bizottsága által rendezett eseményen az ombudsman emlékeztetett: a 20. századot gyakran hívják a borzalmak századának, mert elképesztő tragédiák, humanitárius katasztrófák történtek akkor. Ennek ellenére voltak biztató fejlemények is, ilyen a gyermekjogok eszméjének megjelenése. Hosszú fejlődés eredményeként írták alá 1989-ben az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely azóta 193 ország belső jogává vált – közölte.
Székely László felidézte: tíz napja tárgyalta ENSZ gyermekjogi bizottsága Magyarország jelentését, amelyben az elmúlt évek tapasztalatairól adtak számot. Az országban ma is 200 ezer gyermek él a veszélyeztetettségben, ami azt bizonyítja, hogy állandóan napirenden kell tartani a kérdést, folyamatos erőfeszítések szükségesek a gyermekek jogainak védelmében – vélekedett. Hozzátette: az emberi jogok tisztelete a gyermekjogok elfogadásával kezdődik.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: az alapvető jogok minden gyermeket megilletnek az élet bármely területén, így az igazságszolgáltatásban is. Azért, hogy a gyermekek legfőbb érdeke, valamint jogaik széleskörű védelme az igazságszolgáltatásban is érvényesüljön, az igazságügyi miniszter 2012-ben elindította a gyermekbarát igazságszolgáltatás programját, és ennek keretében az elmúlt években számos intézkedést hoztak a gyermekek védelmében – közölte.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a múlt héten számolt be a kormány a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény hazai végrehajtásáról a gyermekjogi bizottság előtt Genfben. Ezzel kapcsolatban több eredményről is beszélt, például arról, hogy az új polgári törvénykönyv a szülői felügyelettel kapcsolatos viták rendezése céljából bevezette a mediáció elrendelésének lehetőségét. Emellett 2014. január 1-jétől lehetővé vált a szabálysértési ügyekben is a közvetítői eljárásra utalás. Az Igazságügyi Minisztérium a jogellenes gyermekelviteli ügyekben is segíteni kívánja a mediáció szerepét – fűzte hozzá.
Mint mondta, beszámoltak az áldozatvédelemért felelős állami és civil szervek együttműködésének fontosságáról, és felhívták a figyelmet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által 2013-ban kiadott áldozatsegítő kézikönyv jelentőségére.
Répássy Róbert hangsúlyozta: elkezdődött egy valóban konstruktív, őszinte párbeszéd, amelyet folytatni kell.
Herczegh Anita, a konferencia fővédnöke, a köztársasági elnök felesége köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarországon évente körülbelül 200 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, és mintegy 6000 gyermek lesz erőszakos bűncselekmény áldozata – közölte. Hozzátette: ők nemhogy speciális gyermekjogaikat nem tudják érvényesíteni, de az általános emberi jogaik is súlyosan sérülnek, pedig a gyerekeket külön törvény védi.
Herczegh Anita felidézte: 25 éve született meg az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye, amelyet Magyarországon 1991-ben hirdettek ki. A dokumentum kimondja, hogy a gyermekeket sebezhetőségük, gyengeségük és kiszolgáltatottságuk miatt különleges jogok illetik meg. Az egyezmény létrejötte világossá tette, hogy “a jog nem egy éttermi menü, amiből a gyermekeknek a kisadag is elég” – fogalmazott.
Úgy vélte, bár az országok kötelesek jelentést készíteni az elért eredményeikről, a munka sosem korlátozódhat arra, hogy csak feltárja a jogsértéseket. Újabb 25 év múlva csak akkor lehetünk nyugodtabbak, ha érdemi javulásról számolhatunk be – mondta.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangoztatta: a gyermekek jóllétét nehéz elválasztani a családjuk jóllététől, a gyermekek mindennapjait meghatározza, hogy milyen körülmények között él a családjuk. A kormány ezért is tartja kiemelt feladatának a családok megerősítését – mutatott rá. Hozzátette: emellett a gyermekek jogainak védelmét is biztosítani kell.
Az államtitkár kijelentette: a kormány mindig partnere lesz az ENSZ-nek a gyermekek jogainak védelmében.
Danks Emese, az Unicef magyar bizottságának ügyvezető igazgatója előadásában kifejtette: az ENSZ gyermekjogi egyezménye optimista, hiszen olyan jövőképet vázol fel, amelyben egy nap minden gyermek jogait tiszteletben tartják, megvédik őket az erőszaktól, és lehetőségük lesz részt venni valamennyi, az életüket befolyásoló döntésben.
Mint mondta, a gyermekhalandóság az elmúlt 25 évben a felére csökkent, de 2013-ban még mindig 6,3 millió gyermek halt meg elkerülhető okokból. A gyermekek jogainak érvényesülését ma is nagyban befolyásolja, hova születettek, milyen körülmények között él a családjuk, és hogy fiúnak vagy lánynak születtek-e – mutatott rá.
Danks Emese sürgette, hogy a gyermekeket is vonják be az őket érintő döntésekbe, továbbá meglátása szerint szoros együttműködésre van szükség a kormány, a szakértők és az önkormányzatok között.
Bernard De Vos belga gyermekjogi ombudsman azt emelte ki, hogy egyre nagyobb a bizonytalanság a világban, emiatt romolhat a gyermekek helyzete is, és nincs kellő nemzetközi együttműködés a védelmükre.
A konferencián Székely László és Danks Emese közös felhívást írt alá a gyermekszegénység, a gyermekekkel szemben elkövetett erőszak elleni küzdelem jelentőségéről, a gyermekek jogainak jobb megismertetéséről, valamint a tapasztalatcsere fontosságáról.
mti.hu, kép forrása: ajbh.hu