Magyarország első körben 17 közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira. A 2015. március elején benyújtott, nettó 150 milliárd forint összköltségű beruházások közé tartozik a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése és a vízi közlekedés biztonságának fejlesztése mellett az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése is.

 Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egy új uniós alap, amelynek célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a 2014-2020 közötti időszakban, a közlekedés mellett az energetikában és távközlésben is. A CEF az európai és belső piaci dimenziókkal rendelkező infrastruktúra támogatását, az európai szintű hálózat kiteljesítését, a nemzeti és nemzetközi hálózati elemek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését célozza.

A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret jelenleg 26,25 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarország részére 1,08 milliárd eurót (334 milliárd forintot) különítettek el 2016 végéig. Ha a nemzeti borítékban található – a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve nettó 392 milliárd forint értékű – támogatást e határidőig nem sikerül nyertes pályázatokkal lekötni, akkor a fennmaradó összeghez 2017 elejétől bármely kohéziós ország hozzáférhet.

A 2014. szeptemberben meghirdetett első pályázati kiírásra 2015. március 3-ig várta a pályázatokat az Európai Bizottság. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése alapján Magyarország 17 pályázatot nyújtott be 126 milliárd forint tervezett támogatási igénnyel. A támogató kormányhatározatok a napokban jelennek meg a Magyar Közlönyben.

A pályázatokat az Európai Bizottság értékeli, a támogatói döntések 2015 nyarán születhetnek meg. A Bizottság a nyertesekkel kötendő kétoldalú Támogatási Megállapodásokban rendelkezik a forráslehívás feltételeiről, részletszabályairól. A második CEF közlekedési pályázati kör 2016. első negyedévében, a harmadik pedig 2016. negyedik negyedévében várható. 

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „Magyarország határozott célja, hogy a három pályázati fordulóban maradéktalanul lekösse a nemzeti boríték közel 400 milliárd forintos keretét. A szaktárca a fennmaradó források elnyeréséért várhatóan 2017-ben meginduló versenyre is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül. Magyarország idén márciusban a számára elkülönített keret több mint harmadára nyújtott be pályázatot. Az első 17 projekt közül 11 kedvezményezettje a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály