2015-ben március 29-én alhatunk egy órával kevesebbet. De sebaj, mert ettől kezdve munka után egy órával tovább élvezhetjük a világosságot! Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. 

A világosságot, mint energia-megtakarítást, felhasználva alakult ki a téli-nyári időszámítás. Napjainkban főként Európában és az Egyesült Államokban alkalmazzák, Afrika és Ausztrália nagyobb részén nem, Ázsiában és Dél-Amerikában is csak néhány országban.

Használata számos előnnyel jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot. Előny, hogy hosszabb ideig végezhető munka szabadtéri munkahelyeken. A jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál (főként munkahelyeken, bevásárlóközpontokban).

Nem is gondolnánk, de már az ókori Egyiptomban is a napos órákban dolgoztak, tehát informálisan létezett ez a szokás, ám nagyon tervezhetetlenné tette a munkavégzést.

Az Egyesült Államokban már Benjamin Franklin is javasolta ugyancsak a világítás (ebben az esetben a gyertyák) költségeinek csökkentésére, ám a törvényhozás mindig elutasította, majd az 1970-es évek olajválságától számítva a legtöbb államban (Arizónát és Hawaiit kivéve) bevett gyakorlat és 8 hónapig tart.

Európában az első komolyabb próbálkozás Angliában volt 1905-ben, 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza), ám az alsó ház nem fogadta el. Végül elsőként Németország vezette be 1916. április 30-án 23:00-kor. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia és sok más ország is, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette.

Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal és azóta is érvényben van. Nem úgy, mint például Oroszországban vagy Ukrajnában, ahol pár évvel ezelőtt szüntették meg.