Méltányos kereskedelem – közösségi siker

A civil társadalom egy olyan mozgalma a méltányos kereskedelem, vagy angolul fair trade, amely nem csak kritizálja a modern kori kereskedelmet, hanem egyből megoldást nyújt arra.

Az egyik legnépszerűbb civil mozgalom manapság a fair trade, amelynek megmagyarázásához itt egy példa: a kávé az ültetvénytől a bolti polcig tartó út során közel 150-szer(!) cserél gazdát, ami azt jelenti, hogy ha egy étteremben 300 forintért fogyasztunk el egy kávét, akkor jó esetben kilenc forint jut az ültetvény gazdájának belőle – ez a szám az említett összeg 3 százaléka. Az 1980-as években a termelő országokban maradt a végleges összeg közel egyharmada, de mára ez a szám már alig éri el a 10%-ot, így a kistermelők is veszélybe kerülnek.

A méltányos kereskedelem olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a – jobbára harmadik világbeli – termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért.

Partnerek vagyunk?

A legtágabb körben elfogadott definíciót a méltányos kereskedelemre a Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége (FINE), a négy fő méltányoskereskedelmi-hálózat informális hálózata alkotta meg. A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.
A méltányos kereskedelem a kezdetektől fogva egyfajta jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A pszichológiai haszna a jótékonysággal összevetve számottevő. A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van. A termékeik fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben, a környezeti érdekeket és értékeket is méltányolják.

Stabil piac, stabil profit

A mozgalom szervezői az érintett kistermelők piaci stabilitására törekszenek: hosszabb távú szerződéses kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a biztonságuk növelésére, valamint az előre fizetés gyakorlata révén bevételeik kalkulálhatóvá válnak, segítve a tervezést és a beruházást. A termelők így nagyobb hatással lehetnek az árujuk feldolgozásával és piacra vitelével kapcsolatos döntésekre. A méltányos kereskedelem bátorítja, hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése, pl. a kávébab feldolgozására. Fontos kiemelni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak a munkavállaló egyéneknek, hanem az egész közösségnek javára válik.

Hallgassa meg Újszászi Györgyivel, a Védegylet munkatársával készített interjúnkat!