Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Rafaelnél – így szólott az égi hang az akkor 27 esztendős gánti patikussegédhez. És Kosztka Tivadar tudta a dolgát: festenie kell. A nagy motívumot kereste – hogy végül megtalálta-e, nem tudhatjuk biztosan, de azt igen, hogy mi mit találhatunk hatalmas vásznain, és többi festményén.

Gulyás Gábor kurátorságával nyílt meg a közelmúltban A magányos cédrus című kiállítás a Budai Várban, ahol a Magyarországon fellelhető összes Csontváry képet kiállították. Így most – egészen az év végéig – ott van a pécsi Csontváry Múzeum anyaga is, a nagy képei a Nemzeti Galériából, és a többi: Miskolcról, Debrecenből, illetve magángyűjtőktől.

Csontváry Kosztka Tivadar úgy gondolta, valóban nagyobb lehet Rafaelnél, azaz Raffaellónál: amikor a Vatikánban megtekintette az olasz festőzseni képeit, megnyugodott, mert nem találta meg a képekben az isteni szikrát, míg a saját festményeiben a misztikust, a láthatatlant, az istenit festette bele. Hála egy kortárs műértőnek, monumentális vásznai nem kocsiponyvaként végezték, újra és újra megnézhetjük hát őket – így, egyben, ki tudja, mikor legközelebb.

Ahogy Gulyás Gábor kurátor mondja: különleges érzés Csontváry képei között sétálni – valóban az. A várbeli Csontváry-kiállítás kurátora elmondja, milyen szempontok vezérelték, amikor berendezte a kiállítást, és arról is beszél, vagy inkább találgat: mit adhat nekünk ma a festőzseni életműve.

Hallgassa meg a kurátorral készült interjúnkat!