Lakásbérlés és -kiadás: nem éri meg feketén

Itt a szeptember, az iskolakezdés, és az albérletkeresés időpontja. Sokan nem tudják, mikor érezhetik magukat biztonságban, ha kivesznek egy lakást, sőt a bérbeadók sincsenek mindig képben, pontosan milyen papírok kellenek a lakáskiadáshoz. Az adóhivatal pedig figyel.

Mi pedig segítünk, és elmondunk mindent, amit erről tudni kell. Az adóhivatal illetékesével, Németh Gabriella kommunikációs főreferenssel beszéltünk, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságától.

Hallgassa meg a vele készült interjúnkat!

Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám.

A lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.

További részletek a NAV oldalán!