Ki ne tudná még széles-e hazában, hogy a magyar labdarúgó válogatott a Norvégia elleni pótselejtezőn 3–1-es összesítéssel, kettős győzelemmel 44 éves EB-, 30-éves „nagy torna-böjt” után kijutott a jövő évi franciaországi kontinensviadalra.

Ezzel kapcsolatban –, hogy legyen egy kis érdi vonatkozása is ennek a sikernek – Limperger Zsoltot, az Érdi VSE vezetőedzőjét, korábbi huszonkétszeres válogatott játékost kerestük fel.

„A pozitívum az, hogy összeszedett játékosok, összeszedett csapat volt a magyar az első és a második meccsen is” – kezdte Limperger. „Lehet látni azt, hogy mit akarunk, ezt hiányoltam az utóbbi időkben, de ennek most meg is lett az eredménye.”
„Szerintem nem ez volt a legjobb válogatottunk az utóbbi harminc évben, ebben biztos vagyok, de valamiért ezek a játékosok elhitték, hogy van keresnivalójuk, illetve amit én mindig mondok, amikor baráti társaságban beszélgetünk, hogy a fordulatot az hozta meg, hogy idekerült edzőnek Dárdai Pali. Ez egy olyan impulzust adott mindenkinek, nem csak a játékosoknak, hanem a médiának és a közvéleménynek is, amiből építkeztünk, és megijedtem, amikor nem engedték el (a Hertha BSC – a szerk.) az utolsó mérkőzésekre, de egy olyan embert választottak helyére, aki hasonló utat képvisel, mint ő. Az alappillér Dárdai Pali volt” – vélekedett a korábbi huszonkétszeres válogatott védő, korábbi FTC játékos, spanyol légiós Limperger.

Kérdésünkre, hogy ha nem a mostani az elmúlt harminc év legjobb csapata, akkor melyik, az Érdi VSE vezetőedzője azt mondta, hogy a legjobb a ’86-os világbajnokság csapata volt, de azt már nem tudja, hogy mit csináltak ott a játékosok, az edzők és a stáb… Azért utána is voltak jó csapatok, viszont sokkal nehezebb volt akkor kijutni, most egy kicsit könnyebb, de ez semmit nem von le a mostaniak érdeméből. Akkor kell kijutni, amikor van rá lehetőséged, ők ezt megcsinálták” – tette hozzá Limperger.
„Nézek rengeteg bajnoki mérkőzést, külföldi meccseket is, amióta nem játszom, a válogatott mérkőzéseket is, de most volt az első olyan, hogy felugrottam a fotelból egy gól után, amikor Priskin belőtte. Én is meglepődtem magamon, euforikus állapotban voltam” – mondta az érdi vezetőedző.
Limperger egyébként huszonkét címeres mezben lejátszott meccsén egyszer volt eredményes, az Egyesült Államok elleni barátságos mérkőzésen lőtt húsz méterről kapásból az észak-amerikaiak kapujába, ennek kapcsán kértük, hogy hasonlítsa össze Priskin és saját gólját.
„Priskin gólja ezerszer fontosabb volt, mint az enyém” – jegyezte meg.

Limperger gólja:

Priskin gólja:

„Jönnek fel a fiatalok, nem is akármilyen minőségben: Nagy Ádám, Lang Ádám, Kleinheisler László, ők mind nagyon fiatalok, olyan benyomást keltenek, hogy igenis érdemes erre pénzt és munkát áldozni” – válaszolta Limperger arra a kérdésünkre, hogy kinek a teljesítménye győzte meg leginkább.

„Priskin beállítása annyira nem volt extra, de Kleinheisler abszolút az volt, és abból a szempontból is becsülendő a kapitány (Bernd Storck – a szerk.) munkája, hogy amihez hozzányúlt, aranyat termett minden egyes játékosnál, pedig olyan játékosok játszhattak volna, akik elméletileg jobbak, nevesebbek, mint ők, aztán mégis ezek a játékosok hozták a különbséget, amivel kijutottunk az EB-re.” – jegyezte meg Limperger Zsolt.
„Fogunk mérkőzést nyerni, a fene tudja, hogy továbbjutunk-e a csoportból, de nem maradunk pont nélkül. Legyen az a célunk, hogy játszunk, ne az legyen, hogy mindenki agyonver minket, igenis mutassuk meg, hogy magyarok vagyunk, hogy sokat fejlődött az ország és, hogy itt a helyünk” – felelte azzal kapcsolatban, hogy mit érhet el a kontinensviadalon a válogatott.

Fotó: mti.hu