A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal együttműködésében az idén indult útjára azt a projekt, ami Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag készleteinek a feltérképezését és egy mindenki számára elérhető adatbázisba rendezését tűzte ki céljául. A kezdeményezés a kormányzat érdeklődését is felkeltette, aminek kapcsán kedden délután a sóskúti kőbányában tartottak sajtótájékoztatót.

A néhány nemzedékkel korábban, a mesterséges anyagok elterjedése előtti időkben még teljesen természetesnek számító ásványi nyersanyagok létezésére, hasznosítására és – többek között – a környezetvédelemben megmutatkozó jótékony hatására hívták fel a figyelmet a keddi sajtótájékoztatón.

Mindezek persze az élet számos területén alkalmazhatóak, de egy nemrég indult projekt elsősorban ezeknek az anyagoknak a termőtalaj minőségének a javításában, ezáltal pedig a mezőgazdasági hasznosíthatóságában szerepet játszó pozitív tulajdonságait mutatja meg. Mészkő, dolomit, tőzeg, lápföld, kálitufa vagy épp zeolit. Csupán néhány természetes ásványi nyersanyag, melyek felhasználása a jövőben – akár kormányzati támogatással is – hangsúlyosabbá válhat a magyar agráriumban.

A sajtótájékoztató helyszíne nem volt véletlen, hiszen ebben a kezdeményezésben juthat fontos lehetőséghez az egykoron országos hírű sóskúti kőbánya is. A valaha jóval több, míg manapság már csak négy fővel dolgozó bánya a kőfejtés mellett az utóbbi évtizedekben kezdett kőpor kitermeléssel is foglalkozni, ami a tulajdonos reményei szerint most új lendületet kaphat.

Ahogy Rozbora András is elmondta a sóskúti kő főként az úgynevezett meszezésre, a savanyú, elsavasodott földek mész és magnéziumtartalmának a növelésére alkalmas. Ugyanakkor ez csupán egy, a jelenleg engedélyezett 103 ásványi nyersanyagalapú termelésnövelő készítmény közül. A tájékoztatón elhangzott, akármelyiket is használják a gazdák mindegyikkel ugyanazt a célt, a fenntartható ökológiai mezőgazdaság megteremtését szolgálják.