Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja a katolikus egyházban. A hívek ezen a napon Szűz Mária mennybemenetelére – vagy más megfogalmazásban – elszenderedésére emlékeznek. Az ünnepnek hazánkban különös jelentőséget ad, hogy halálakor, Szent István király felajánlotta Magyarországot Jézus Krisztus anyjának, megalapozva ezzel a mai napig élő Mária kultuszt.

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevételének ünnepe nagyjából az ötödik század táján bontakozott ki a keresztény világban. A katolikus és ortodox egyházi hagyomány is úgy tartja, a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem feltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Azóta a hívek számára az égben ő jelképezi, illetve ő maga az anyaszentegyház.

Ahogy azt Nagyboldogasszony ünnepe is mutatja, Szűz Mária alakját régóta kiemelt tisztelet övezi az egyházban, amit az idők folyamán számos formában kifejezésre is juttattak. A hívek elsősorban az eszményi anyát látják benne. Ez a különleges szerep jelenik meg abban is, hogy miként Magyarország, úgy például Portugália és Fülöp-szigetek is a nemzetük oltalmazójaként tekint rá.

A hagyomány szerint ezen a napon a katolikus és ortodox egyházakban a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és természetesen szentmisékkel emlékeznek meg Szűz Máriáról.