November 24-én  új emléktáblát avattak Érden a Dr. Romics László Egészségügyi Intézményben, ahol magáról a névadóról helyeztek ki egy portrét a család javaslatára. A néhai professzor nevét 2011 óta viseli az intézmény, mégis sokan nem tudják, hogy ki volt ő, ezért kezdeményezte a Romics család az érdi önkormányzatnál, hogy helyezzenek el egy táblát az intézményen belül. 

Dr. Romics Imre, a Semmelweis Egyetem urológiai klinikának volt igazgató professzora az Érdi Újságnak elmondta, hogy akkor jött az ötlet számára, hogy jó volna, ha a testvérét jobban megismerhetnék az érdiek, amikor maga is az intézményben rendelt néhány hónapig. Ilyenkor gyakran megkérdezte a pácienseket, hogy tudják-e kiről nevezték el az érdi egészségügyi intézetet. Mikor rendre nemleges válaszokat kapott, elkezdett vezetni egy statisztikát is magának. Ennek eredménye sugallta, hogy egyáltalán nem tudják a betegek, hogy Dr. Romics László egy kiváló orvos professzor volt, ráadásul tősgyökeres érdi, hiszen harminc megkérdezettből csak öt ismerte a nevét, ők is olyanok, akik egykoron együtt futballoztak vele ófaluban.

Dr. Romics Imre kérdésünkre elmondta, hogy a család nevét 171o-ben jegyezték be először az ófalusi plébánián, régi érdi családnak számítanak, testvéreivel ezer szállal kötődnek Érdhez. Bátyja 1956-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Itt szerzett orvosi diplomát 1962-ben. Ennek megszerzése után az egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikájának munkatársa lett. Itt 1982-ig dolgozott előbb adjunktusi, majd docensi beosztásban. Ekkor lett az ORFI igazgatóhelyettese, valamint belgyógyászati osztályának vezetője. 1985-ben visszatért az egyetemre, ahol ismét a III. számú Belgyógyászati Klinikán dolgozott, immár tanszékvezető egyetemi tanári beosztásban. A klinikát 2006-ig vezette. 1988-ban az egyetem rektor-helyettesévé választották, e tisztségét 1991-ig töltötte be. 1996-ban az egyetem rektora lett három éves időszakra. Közben az egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb megbízott főigazgatójává nevezték ki. 2006-ban „professor emeritus” címet kapott.

1976-ban védte meg a kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Klinikai I. számú Bizottságának lett tagja. Akadémiai doktori fokozatának megszerzése után egy évvel a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 2001-ben pedig rendes tagjává választották. 2002-ben az Orvosi Tudományok Osztálya elnökhelyettese, majd 2008-ban elnöke lett. Utóbbi tisztségéből adódóan az MTA elnökségének tagja. Akadémiai tisztségei mellett a Belgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, a Magyar Belgyógyász Társaság elnökségi tagja. Több éven keresztül vezette a Magyar Arterioszklerosis Társaságot, aminek később tiszteletbeli elnökévé választották. 2003 és 2005 között a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége elnökeként tevékenykedett.

Romics Imre kérdésre felelve elmondta, hogy nagy hatással volt rá testvére, példaképként gondolt rá, ő is miatta lett orvos. A dombormű kihelyezéstől azt remélik, hogy javul a statisztika és sokkal több érdi fogja tudni, hogy ki volt Dr. Romics László.

A márványtábla felirata a következő: „Dr. Romics László (1936-2011) érdi születésű Széchenyi-díjas orvosprofesszor, a magyar belgyógyászat meghatározó alakja. A Magyar Tudományos Akadémia Rendes Tagja. A Semmelweis Egyetem Rektora.”

(fotó: Antunovits Antal)