Galuska, céklaleves és szaggatott tészta, csobánolás, szalmahintés, ostyatörés és jászolépítés – csupa különleges karácsonyi étel és népszokás, amelyet a mai napig megőriztek az Érden élő nemzetiségek. Összeállításunkban a horvát, a bukovinai székely, a lengyel, a roma és a német karácsonyi hagyományokba pillanthatnak be olvasóink.

Szőlő és szalma

A horvát nemzetiségűek a katolikus hagyományokat követik: advent idején kevesebb a lakoma, a vigasság, hiszen ez az időszak a várakozásé, elmélyülésé – hangsúlyozta Weszelovits Istvánné, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

– Ebben az időszakban a horvátok sok csonthéjas gyümölcsöt, magvat fogyasztanak. A karácsonyi asztalról sem hiányozhat a dió, az alma – amelynek gerezdjeit szétosztják a család tagjai között –, valamint a méz és a fokhagyma. Sokan a szőlőtermésből is elraknak pár fürtöt karácsonyra. Az ünnepi vacsora viszonylag szerény, és gyakran húsmentes: bab, káposzta általában szerepel a menüben. A töltött káposzta Horvátországban is kedvelt eledel, igaz, nem magyarosan, hanem egy kicsit másképp elkészítve. A foszlós, fonott karácsonyi kalács, amit a család tagjai együtt sütnek, elmaradhatatlan része az ünnepnek. Jellegzetes hagyomány, hogy szenteste szalmát szórnak az asztal alá – ez jelképezi a betlehemi jászolt – tette hozzá Weszelovits Istvánné, aki a horvát nemzetiségű, nyugat-magyarországi faluban, Szentpéterfán töltött gyermekkorából megőrzött egy másik horvát hagyományt is, az aprószentekelést, ami a betlehemi gyermekgyilkosságnak állít emléket: a gyerekek december 28-án házról házra járnak, jókívánságokat mondanak a gazdának, és kis fonott korbácsaikkal megütögetik.

Máriát is férfi játszotta

Az aprószentekelés a bukovinai székely falvakban is szokás volt, ám e terület hagyományai közül jóval ismertebb a hadifalvi betlehemes, azaz a csobánolás. Mint Domokos Gyula, az Érdi Bukovinai Székelyek Egyesületének elnöke hangsúlyozta, a betlehemest komoly előkészületek, kiválasztás, felkészülés előzte meg, és csak feddhetetlen életű férfiak vehettek részt benne – gyerek tehát alig, asszonyok meg egyáltalán nem; még Máriát és az angyalt is férfi személyesítette meg.

– A csobánokat azért is körültekintően kellett kiválasztani, mert míg minden házat végig nem jártak az öt bukovinai faluban, egyikük sem mehetett haza. Együtt is laktak a betlehemezés idején – tette hozzá Domokos Gyula, akinek egyik bátyja gyermekként még betlehemezett Bukovinában.

– E népszokáshoz kapcsolódott a paradicsomolás: kisgyerekek karácsony előtt házról házra jártak, s köszöntőt mondtak – tette hozzá az egyesület elnöke, aki a családja és bukovinai székelyek leszármazottai szereplésével nem egyszer előadta már a hadikfalvi betlehemest, és nem csak Érden, hanem az ország számos településén.

Ami az ünnepi asztalt illeti, a bukovinai székelyeknél elmaradhatatlan karácsonyi fogás a galuska, ami alatt a töltött káposzta értendő, no meg a húsleves. Domokos Gyula emlékszik még egy különleges ételre is, ami a disznóvágásból maradt, már megsült kolbászvégekből, hurkadarabokból, illetve friss húsból és máléból készült.

– Karácsonykor senki nem maradhatott éhen: ilyenkor mindenki disznót vágott, akinek meg nem telt rá, azt a rokonok, falubeliek segítették – tette hozzá.

Ostyatörés és céklaleves

A lengyelek ostyát törnek karácsonykor: a családtagok egymásnak kínálják az ostyát, amiből mindenki tör egy-egy darabot, és közben jókívánságokat mondanak – tudtuk meg Sebestyénné Majchrowska Ewától, az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület alelnökétől.

– December 24-én húsos étel biztos, hogy nem kerül az asztalra. Halféléket, illetve szárított gombákból, gyümölcsökből, valamint káposztából készített fogásokat tálalunk fel; ezek régiónként nagyon változnak, de az elmondható, hogy általában tizenkétféle étel van az asztalon, és ezek egyike rendszerint a céklaleves. Kedvelt a sült hal és az ecetes hering is, és egyes területeken a mézes, diós, szárított gyümölcsökből és áztatott búzaszemekből készült édesség is – tette hozzá Sebestyénné.

Az ajándékozás Lengyelországban is szenteste történik, ám nem a nap fénypontja, hanem az együtt elköltött vacsora, és természetesen az éjféli mise, amin szinte minden család részt vesz. Mielőtt elindulnának, a családtagok karácsonyi dalokat énekelnek együtt.

Ajándék a legjobb szakácsnőnek

A romák a szentestét rendszerint otthon töltik, és közösen imádkoznak a szülők és a gyerekek. Másnap és harmadnap meglátogatják a rokonokat, végezetül pedig a családfőt: ilyenkor akár negyven-ötven ember is összegyűlik egy-egy háznál – tudtuk meg Rafael Attilától, az Érdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől.

– Nagy a versengés az asszonyok közt, hiszen a családfő mindenki töltött káposztáját megkóstolja karácsonykor, és a nagy, közös látogatás alkalmával hirdeti ki, melyikük készítette a legfinomabbat. Ez az asszony egyrészt ajándékot kap a családfőtől, másrészt pedig a férjével együtt ő nyithatja meg a táncot, ami elmaradhatatlan része ezeknek az összejöveteleknek – tette hozzá Rafael Attila.

A káposzta mellett hagyományos roma étel a különlegesen fűszerezett pörkölt is, amit tépett tésztával tálalnak (ez a makarónira hasonlít, csak épp nem késsel metélik, hanem kézzel tépik).

– Karácsonykor asztalra kerül a hagyományos, hatalmas asztalokon nyújtott túrós és meggyes rétes is, amit ma már nem minden roma lány tud összeállítani, kinyújtani, megsütni – hogy mást ne mondjak, egész rövidre kell vágni a körmöket hozzá, és szívüket-lelküket is bele kell adni. Az öregek azért még ismerik a rétes titkát, és tovább is adják tudományukat. Akinek sikerül elsajátítania, annak ugyanolyan kitüntetésben van része, mint a legjobb káposztát főző lányoknak, asszonyoknak – zárta szavait Rafael Attila.

Amikor megpillantjuk a karácsonyfát…

A német karácsonyoknak nem annyira egy étel, mint inkább egy alak az emblematikus figurája: ez pedig a diótörő, azaz a Nussknacker, ami minden karácsonyi vásárban kapható. Nemcsak a kis fabábu található meg a német otthonokban, hanem a jászol, azaz a betlehem is.

– A német nemzetiség hagyományos karácsonyi étele a virsli krumplisalátával, illetve a sült hal, valamint a szárnyasételek, lilakáposztával – mondta lapunknak Vargáné Magyar Erika, a német nemzetiségi Pumukli óvoda vezetője, hozzátéve: tipikus karácsonyi német sütemény a kuglóf, illetve az úgynevezett Stollen, ami leginkább a mi gyümölcskenyerünkre hasonlít.

– A német karácsony legfelemelőbb pillanata a Bescherung, vagyis a rácsodálkozás: amikor kitárulnak az ajtók, és a gyermekek, illetve a felnőttek megpillantják a karácsonyfát, és alatta az ajándékokat. A meglepetéseket a kicsiknek vallásos családokban a Christkind, azaz a Jézuska hozza, másutt pedig a Weinachtsmann, azaz a télapó – jegyezte meg Vargáné Magyar Erika, aki úgy tapasztalja, hogy azoknál a nemzetiségi családoknál, ahol még él a nagyszülő, arra törekednek, hogy a hagyományos ételeket készítsék, és megtartsák a szokásokat az ünnepen.

(Cikkünk az Érdi Újság 2015-ös ünnepi számában jelent meg.)