Nemrég nézhettük meg az Érdi TV filmjét, a Szabadulás nélkült, ami Katona Szabolcs rendező meghatározása szerint a dokumentumdráma műfajában mutatta be az érdi férfi túlélők szemszögéből, milyen poklot kellett elviselnie azoknak, akiket málenkij robotra hurcoltak annak idején. Az Örök tél a játékfilm szüzséjében tárja elénk az ugyanebben a sorsban osztozó nők történetét.

  Mint az a keddi bemutatót követő sajtótájékoztatón kiderült, a szovjet Gupvi munkatáborok elhallgatott világát bemutató filmet a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én tűzi műsorra a Duna Televízió.

  A filmet jegyző Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró már bizonyított a Félvilág és A berni követ című filmekkel, melyek egyik legnagyobb erénye (sok más mellett) épp általában  – tisztelet a kivételnek – a magyar filmek leggyengébb láncszemének szokott bizonyulni: az élethű dialógusok és hangulat-, atmoszféra-teremtő elbeszélésmód. Az alkotópáros ezúttal Havasi János Lánykák, az idő eljárt című könyvét dolgozta fel, ami megtörtént eseményeken alapszik: édesanyja történetén. „Édesanyja elmesélése és levelei alapján végigjárta a Gulágra vezető utat, benyomásokat és tárgyi emlékeket is gyűjtött.  A tábort, ahová nemcsak nőket, hanem férfiakat is hurcoltak, a semmi közepén kell elképzelni. Egy szénbánya szomszédságában, ahova naponta hajtották ki az embereket, hogy a legnehezebb fizikai munkát végezzék el XIX. századi körülmények között és eszközökkel. Az örök tél középpontjában nők állnak, engem az érdekelt  leginkább, hogyan lehet túlélni egy olyan helyzetet, amikor az embert teljesen kiszakítják a megszokott környezetéből, gyökértelenné teszik és minden kicsúszik a lába alól. Ezek a nők, ellentétben egy rabbal, még azt sem tudták, hogy meddig kell ott maradniuk, csak azt, hogy egyszer talán vége lesz. Ki kellett tartaniuk, szívósnak kellett lenni, ott a jó cipő, a meleg ruha volt a túlélés egyik záloga. Ez a film többek között arra keresi a választ, hogy mi teszi az embert lelkileg és fizikailag is túlélővé egy teljesen reménytelen helyzetben”, mondta Köbli Norbert, forgatókönyvíró az M1 Híradónak még 2017-ben, a forgatás alatt.

“Nagyon büszke vagyok a filmre, az alkotótársaimra, és különösen a színészekre, mert az egy külön filmet megérne, amekkora odaadással és elkötelezettséggel játszottak” – nyilatkozza Szász Attila rendező, már a keddi sajtótájékoztatón. A forgatás során, ahogy meséli, nehéz volt minden nap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni.
“Ez a legérzelmesebb történet, amit valaha írtam, nagyon igénybevett, mindenféle érzelmet kiváltott belőlem, egy igazi hullámvasút volt” – idézte fel a munkát Köbli Norbert. Mint mondta, megpróbáltak egy jól megközelíthető történetet elmesélni úgy, hogy közben nem színezik ki a valóságot, hiszen végig érezték a munka komoly felelősségét is.

A Gulág Emlékbizottság támogatásával készülő Örök tél története 1944-ben kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket “egy kis munkára”, három hét kukoricatörésre. A férjét a frontról hazaváró Irén (Gera Marina) azzal válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Azonban a megszállók marhavagonokban egy ukrán munkatáborba szállítják a nőket, itt kell majd naponta megküzdeniük a létezésért. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja, hogyan lehet túlélni a poklot, miközben kettejük között különleges kapcsolat szövődik. A főbb női szerepekben Döbrösi Laurát, Kiss Diána Magdolnát, Farkas Franciskát és Kurta Nikét láthatjuk majd.

Skuta Vilmos fotóművésznek a forgatáson készített fotóiból február végéig látható kiállítás az Uránia Nemzeti Filmszínház galériáján.

(forrás: MTI, M1)