Aggódnak a gyümölcsösök tulajdonosai a legutóbbi napokban tapasztalható erős fagyok miatt. A kajszi, a cseresznye és a meggy már az elmúlt hetekben kikerült az ország legtöbb körzetében a mély alvó állapotból. Tehát sebezhető időszakban érte őket a kemény fagyhullám. A károsodás mértékéről pontosabb információkat néhány nap múlva kapnak a gyümölcskertészek, amikor elvégzik a rügyvizsgálatokat.

Nagy dilemma a szántóföldi növénytermesztőknek, hogy mekkora területen vessenek a következő években búzát és kukoricát. Az elmúlt fél évtizedben drasztikusan csökkent ezeknek a terményeknek a felvásárlási ára. Ezt eddig a hektáronkénti átlagtermés növelésével lehetett némiképp ellensúlyozni.

A HÍR TV riportjában az érdi termelők azt mondják, a kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli eredetére vezethető vissza. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe az idő, akkor megindul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. Ha az átmeneti enyhülést hideg idő követi, akkor a rügyek elfagyhatnak. A tavaszi fagyok pedig a virágbimbókat károsítják.

A kajszi fagyérzékenységét az ún. gutaütés tovább fokozza. A betegséget valószínűleg egy baktérium és egy gombafaj összejátszása okozza. A kórokozók november elejétől márciusig fertőznek. Sebzéseken keresztül hatolnak a növény kambiumába és háncsszövetébe, ahol a cukortartalom ennek köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. A hígabb cukoroldat magasabb hőmérsékleten fagy, s ez a jelenség a kajszi fagytűrését csökkenti. A baktérium sejtfalában lévő fehérjéknek jégmagképző szerepe van, ezért a fa szövetnedvében hamarabb indul be a fagyási folyamat, mint normális esetben. A kambium és a háncsszövet is elpusztul. A fa egy-egy ága, vagy a törzs károsodása esetén az egész fa elhal.

(ÉrdMost/Hír tv)