« Tizenegyen jutottak ki az Eb-re!

Az Érdligeti Általános Iskola pedagógusa, Hajdu Hajnal összefoglalót készített arról, hogy miért fontos az elektronikai hulladék szelektíven történő gyűjtése, mert az ezekben az eszközökben rejlő, a környezetre fokozottan veszélyes anyagokat a feldolgozás során szakszerűen kell eltávolítani.
Az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyors avulása miatt egyre növekszik azoknak a berendezéseknek és alkatrészeknek a mennyisége, melyek tulajdonosaik számára értéktelenné válnak. Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, és a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak vagy égetés során a levegőbe jutnak. Mi tehát a teendő ezekkel a hulladékokkal?
E hulladék
Hol keletkezik?
Ipari üzemekben, irodákban, bankokban, kórházakban, iskolákban stb. folyamatosan nő azon berendezések száma, amelyek használatukat követően úgynevezett e-hulladékká válnak. Mindezen felül az otthonokban is egyre több olyan készülék működik, amelyeket tulajdonosuk előbb-utóbb lecserél, vagy hibásodás miatt használhatatlanná válik.
Mi tekinthető e-hulladéknak, illetve milyen lehetőségek állnak a felhasználók előtt, hogy ezen feleslegessé vált berendezésektől megszabaduljanak?
A gyakorlati megközelítés szerint minden olyan hulladékká vált eszköz, amely korábban hálózati áramról, akkumulátorról vagy elemekről működött, elektromos vagy elektronikai hulladéknak, röviden e-hulladéknak minősül.
A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái:
Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (pl. mosógép, hűtőszekrény)
Kisméretű háztartási berendezések (pl. porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép)
IT és telekommunikációs berendezések (pl. számítógép, nyomtató, mobiltelefon)
Szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony).
Hová kerüljön az e-hulladék?
A magánembereknek általában kisebb a felelősségérzetük, mint például egy vállalat műszaki vezetőjének. Sokan sajnos a régi mobitelefont, borotvát stb. könnyűszerrel a kukába hajítják, a régi tévét lomtalanításkor az utcára teszik. Feladatunk az ilyen szemlélet változtatása a fenntartható jövő érdekében.
A magánemberek két helyen tudják ingyenesen lerakni az e-hulladékot: a lakossági hulladékgyűjtő udvarokban, továbbá az elektromos berendezéseket árusító üzletekben. A jogszabály értelmében minden olyan bolt, amely elektromos berendezéseket árusít (a legkisebbek is, sőt azon üzletek is, amelyeknek fő profiljuk egészen más, például élelmiszer), köteles átvenni a régi berendezést, ha a vevő azonos funkciójú terméket vásárol. Ha azonban nem vásárolunk újat, az átvétel a hulladékudvarokra korlátozódik.
Iskolánk hetedik éve ökoiskola. Évente kétszer (ősszel és tavasszal) szerveztünk e-hulladék gyűjtést iskolánk valamint a környék családjai számára, de egy jogszabályi változás miatt két évet szüneteltettük az akciót. A folytatáshoz támogatókat kerestünk és találtunk az érdi önkormányzat képviselő testületében, így akciónkat újraindítjuk, kiterjesztve az érintettek számát a teljes városra.
Milyen veszélyes anyagokat tartalmaznak ezek a hulladékok és hogyan veszélyeztetik a környezetet?
Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja.
Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis).
Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.
Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamatabetegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel.
Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot. majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel.
PBDE: műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.
Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.)
Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.
Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok?
Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.
Miért fontos a környezeti veszély mellett a hulladékok gyűjtése?
Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések nem szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezért értéket képviselnek. ( Fe, Cu, Au, Ag, Pd ).
A fenti fémek előállítása nehézkes, környezetszennyező és energiaigényes folyamatot igényel. Ezért a már előállított fémeket kötelességünk újrahasznosítani.
Hajdu Hajnal
Érdligeti Általános Iskola
Forrás: EHULLADEK.HU, Humusz Szövetség honlapja