Amit az e-hulladékról tudni kell

Az Érdligeti Általános Iskola pedagógusa, Hajdu Hajnal összefoglalót készített arról, hogy miért fontos az elektronikai hulladék szelektíven történő gyűjtése,  mert az ezekben az eszközökben rejlő, a környezetre fokozottan veszélyes anyagokat a feldolgozás során szakszerűen kell eltávolítani.

Hasonló tartalmaink:

Az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyors avulása miatt egyre növekszik azoknak a berendezéseknek és alkatrészeknek a mennyisége, melyek tulajdonosaik számára értéktelenné válnak. Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, és a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak vagy égetés során a levegőbe jutnak. Mi tehát a teendő ezekkel a hulladékokkal?

E hulladék

Hol keletkezik?

Ipari üzemekben, irodákban, bankokban, kórházakban, iskolákban stb. folyamatosan nő azon berendezések száma, amelyek használatukat követően úgynevezett e-hulladékká válnak. Mindezen felül az otthonokban is egyre több olyan készülék működik, amelyeket tulajdonosuk előbb-utóbb lecserél, vagy hibásodás miatt használhatatlanná válik.

Mi tekinthető e-hulladéknak, illetve milyen lehetőségek állnak a felhasználók előtt, hogy ezen feleslegessé vált berendezésektől megszabaduljanak?

A gyakorlati megközelítés szerint minden olyan hulladékká vált eszköz, amely korábban hálózati áramról, akkumulátorról vagy elemekről működött, elektromos vagy elektronikai hulladéknak, röviden e-hulladéknak minősül.

A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái:

  • Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (pl. mosógép, hűtőszekrény)

  • Kisméretű háztartási berendezések (pl. porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép) 

  • IT és telekommunikációs berendezések (pl. számítógép, nyomtató, mobiltelefon)

  • Szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony). 

Hová kerüljön az e-hulladék?

A magánembereknek általában kisebb a felelősségérzetük, mint például egy vállalat műszaki vezetőjének. Sokan sajnos a régi mobitelefont, borotvát stb. könnyűszerrel a kukába hajítják, a régi tévét lomtalanításkor az utcára teszik. Feladatunk az ilyen szemlélet változtatása a fenntartható jövő érdekében.

A magánemberek két helyen tudják ingyenesen lerakni az e-hulladékot: a lakossági hulladékgyűjtő udvarokban, továbbá az elektromos berendezéseket árusító üzletekben. A jogszabály értelmében minden olyan bolt, amely elektromos berendezéseket árusít (a legkisebbek is, sőt azon üzletek is, amelyeknek fő profiljuk egészen más, például élelmiszer), köteles átvenni a régi berendezést, ha a vevő azonos funkciójú terméket vásárol. Ha azonban nem vásárolunk újat, az átvétel a hulladékudvarokra korlátozódik.

Iskolánk hetedik éve ökoiskola. Évente kétszer (ősszel és tavasszal) szerveztünk e-hulladék gyűjtést iskolánk valamint a környék családjai számára, de egy jogszabályi változás miatt két évet szüneteltettük az akciót. A folytatáshoz támogatókat kerestünk és találtunk az érdi önkormányzat képviselő testületében, így akciónkat újraindítjuk, kiterjesztve az érintettek számát a teljes városra.

Milyen veszélyes anyagokat tartalmaznak ezek a hulladékok és hogyan veszélyeztetik a környezetet?

Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja.

Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis).

Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.

Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamatabetegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel.

Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot. majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel.

PBDE: műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.

Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.)

Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek.  A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.

Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok?

Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

Miért fontos a környezeti veszély mellett a hulladékok gyűjtése?

 Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések nem szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezért értéket képviselnek. ( Fe, Cu, Au, Ag, Pd ).

A fenti fémek előállítása nehézkes, környezetszennyező és energiaigényes folyamatot igényel. Ezért a már előállított fémeket kötelességünk újrahasznosítani.

Hajdu Hajnal

Érdligeti Általános Iskola

Forrás: EHULLADEK.HU, Humusz Szövetség honlapja

Címkék