A Szociális Gondozó Központ idén második alkalommal tartotta meg a gyerekek számára és az ő részvételükkel a madarak és fák napi műsorát a régi Parkvárosi Közösségi Házban. A gyerekeknek Némedi-Varga Tímea olvasta fel egy érdi óvónő meséjét, de volt még ének, zene, játék és persze madarak és fák minden mennyiségben.

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,/ Szép gyöngén nyúlj a leveléhez./ Ágát ne törd, lombját ne tépjed,/ Hadd annak, ami, épnek, szépnek./ Szeresd a fát!…” – skandálta a Szivárvány Óvoda Őzike csoportja csütörtökön délelőtt a régi Parkvárosi Közösségi Ház színpadán Benedek Elek versét. 116 éve ünnepeljük május 10-én a madarak és fák napját. Ez volt az apropója annak az ünnepi műsornak, amit Kiss Sándor szociálpedagógus álmodott meg, és Némedi-Varga Tímea, Czabai Balázs és az Éltető Értékeinkért Egyesület valósított meg csütörtökön a régi Parkvárosi Közösségi Házban. A rendezvény célja most is, akárcsak 116 éve, az volt, hogy megismertessék, megszerettessék a természetvédelmet a gyermekekkel. A nemes cél érdekében pedig mindenki mindent, amit csak tudott, hozzátett a műsorhoz.

“Nem azon kell gondolkozni, hogy melyik másik bolygóra utazzunk el, miután ezt tönkretettük, hanem hogy ezt óvjuk és védjük”, mondta Némedi-Varga Tímea kérdésünkre, aki már nem először vesz részt a Szociális Gondozó Központ rendezvényén. Most Gani Zsuzsa, a Szivárvány Óvoda Őzike csoportjának óvónőjének meséjét (, mert az óvónő meséket is ír, nem is akármilyeneket, egyre-másra nyeri meg velük az országos versenyeket) olvasta fel a gyerekeknek, akiket a mese végén egy közös éneklésre is rábírt. Ábel Vilmos, a Lukin László Zeneiskola növendéke zenélt, aztán az ovisok elszavalták Benedek Elek fentebb már idézett versét.

A műsor után Czabai Balázs, a közösségi házban ideiglenesen berendezett kis madaras kertjének kellékei között adott gyorstalpalót a madarakról és fákról a gyerekeknek. Megtudhatták a kicsik, mikor raknak fészket a madarak, mikor és mivel érdemes etetni, itatni őket, hogyan készíthetnek számukra odút, és azt hogyan kell karban tartani. Aztán kint, az udvaron játék következett, amihez az Éltető Értékeinkért Egyesület biztosította a kizárólag természetes anyagokból készült játékokat, a vállalkozó szellemű édesanyák pedig lelkesen pingáltak virágokat és egyéb szépségeket a gyerkőcök arcára.

“Érd vonatkozásában is óriási jelentőségű, hogy a természet szeretete, megismerése, védelme már gyermekkorban megkezdődjön”, vallja Czabai Balázs, annak a kertnek a tulajdonosa, ami Érden a legelsőként, már 41 éve természetvédelmi terület lett. A kertben most nem fogad látogatókat, mert, mint mondja, a madarak ebben az időszakban raknak fészket, és ebben megzavarhatja őket a legkisebb zaj vagy gyerekzsivaj is. Ugyanakkor évtizedek óta ápolja azt a hagyományt, amit a Szociális Gondozó Központ és az iskolák kezdeményeznek a természetvédelemmel kapcsolatban. “Ha odavezetjük a gyerekeket abba a természetes környezetbe, ahol élőben megtapasztalhatják azt, amit a tankönyvekben tanulnak, akkor egészen más, pótolhatatlan ismereteket szerezhetnek,” magyarázza Czabai Balázs.

És hogy a gyerekkorban elkezdett környezeti, természetvédelmi nevelésnek van hatása, az kétségtelen. Amikor a 4 éves Repa Natasát kérdezem az előadásuk után, miért fontos, hogy ne bántsuk a fát, a lehető leghatározottabban így felel: “Mert tőlük kapjuk mi a levegőt, az állatok pedig a menedéket. Ezért ne szemeteljünk rájuk, ne vágjuk ki őket, csak ha már nagyon öregek és betegek. De addig védjük és ápoljuk őket.”