Hazánk egyik legdögösebb zenekara, az Irie Maffia is fellép szeptember 1-jén az ÉNFESZT-en. A zenekar énekesnője Sena, költözködés közben, a létráról ugrott le, hogy beszélgessen velünk.

-Hogy álltok a költözéssel?

-Káoszosan, de jól. Minden rendben, megleszünk vele

-Ilyenkor te üvöltözöl a költöztetőkkel? A te kezedben van a Marshall-bot?

-Igen, ez most az én manőverem, szerencsére senkivel sem kellett üvöltözni. Van egy ügyes fúrógépem, meg mindenféle eszközöm és persze nagyon sok segítő jóbarát és családtag.

-Ha már ennyien vagytok, néha azért előkerülnek a hangszerek?

-Nem! Most nem kerül elő semmi, ami nem kell a munkához, de van a kis bluetooth-os hangfalam, amin vagy James Brownt, vagy afro-popot üvöltetek, mert zenével azért csak jobb dolgozni.

-Maradt idő fellépésekre?

-Igyekeztünk úgy szervezni a költözködést, hogy a fellépések meglegyenek.

-Hogy áll a nyár? Azért volt lemondás?

-Nem, a szabadnapokat igyekeztem úgy beosztani, hogy a költözés miatt a fellépéseket ne kelljen mozgatni.

-Gyerekkel, családdal úgy általában mennyire macerás beosztani az időt?

-Van azért egy okos logisztikázás. Akár hetekre, hónapokra előre ki kell találni mindent, hogy működjenek a dolgok. Nem lehetetlen feladat, csak okosan, jó előre ki kell találni mindent. Tudnom kell, hogy mikor hol kell lennem és akkor meg tudom oldani. Ha valaki felhív, hogy hirtelen, a betervezetteken kívül menni kellene fellépni valahova, akkor általában csak nevetek.

-Az Irie Maffia olyan zenekar, ami simán megállja a helyét a külföldi közönség előtt is. Sokat jártok a határokon túlra is?

-Főleg Magyarországon játszunk. Nem túl egyszerű dolog külföldön koncertezni, főleg nem egy 12 fős csapattal. Ez minden költséget megnyom. Az utazást, a szállást, étkezést, mindent. Úgyhogy nem egy egyszerű dolog utaztatni az Irie Maffiát. Ezért nem is gebedünk bele, hogy külföldön zenéljünk, de minden lehetőséget megölelünk. Nekem személy szerint sok lehetőségem van utazni, együtt zenélni más zenészekkel, találkozni producerekkel. Nem vagyok annyira lekötve, hogy ne tudjak együttműködni másokkal. Igyekszem kihasználni ezeket a lehetőségeket.

-Egy 12 fős zenekarban egyedüli lányként te vagy a főnök? 

-Szerencsére egyáltalán nem érzem magam kényelmetlenül egy ekkora férfitársaságban, egész jól ki tudok állni magamért. Ugyanúgy mindenbe van beleszólási jogom, amit használok is. Jófej brigád vagyunk, régóta ismerjük egymás és tudjuk, hogy hogy tudunk dolgozni egymással. Nincsenek feszkók, hiszen ismerjük mindenkinek a határát, amiket próbálunk nem átlépni. Egy ekkora brigádnál nyilván van olyan, hogy valaki boldogabb, mint a másik, de ez az élet része. Nekem sincs kiemelt helyem a csapatban. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család.

-Az Irie Maffia mellett most épp van más projekted is?

-A saját nevemen futó szólóprojektemet csinálom. A legutóbbi single Yo Chale és a ghanai Sarkodie közreműködésével készült. Ezt a vonalat folytatom, több ghanai előadóval is vettünk fel dalokat. Ezeket fogom majd kiadogatni. Most egy kicsit borult a terv az ütemezéssel, de rajta vagyok az ügyön. Mindig vannak olyan projektek, amik még izgalmasabbá varázsolják az életemet.

-Akkor azért vannak tervek is.

-Igen! A nyarat megcsinálni, jókedvűen, sok energiával. Turnézni, lemezt készíteni, és persze új otthont teremteni a kis családomnak. Szóval nem unatkozom.