Szükség van a reformációra deformálódó világunkban
Október 31. a reformáció napja annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára 95 pontba foglalt tételét. Szerdán reformáció napi istentiszteletet tartottak a Thököly Imre utcai evangélikus templomban, ahol Erdélyi Takács István református lelkész hirdette az igét.
Kérdésünkre Labossa Péter evangélikus lelkész elmondta, hogy : “A reformáció öröksége számunkra az többek között, hogy van anyanyelvi Szentírásunk, van ige, amit olvashatunk. Hisszük, és valljuk, hogy Isten az ő igéjén keresztül újítja meg, reformálja ma is a mi életünket. Ez örök: amióta világ a világ, nemcsak 501 éve, hanem előtte is az ige által reformált és reformál ma is Isten. Ha meg akarunk újulni, és komolyan vesszük azt, hogy változásra van szükségünk, akár a társadalmat, akár személyes életünket tekintve, Isten pont azt a megújulási lehetőségét adja az igéje által, amire minden embernek szüksége van. A Szentírás azt mondja ezzel kapcsolatban, hogy életet ad Isten az ő igéje által, és mi ehhez tartjuk magunkat, ezt valljuk, és érezzük ennek a hatását, hogy Isten megelevenít, ha valóban komolyan vesszük, és az ige áll az életünk középpontjában”, tette hozzá a lelkész.
Erdélyi Takács István református lelkész azt hangsúlyozta, hogy a reformációnak az egyik üzenete az, hogy “a Szentírást fogadjuk el életünk és hitünk zsinórmértékének.” Mint kiemelte, fontos az emlékezés is ilyenkor, de ami ugyanolyan fontos: az az újraélés, hogy “az ige által az Úr Jézus eligazítson bennünket az életünkben, mi a helyes út, mit válasszunk, aminek a mai világunkban is nagyon fontos szerepe van.”
Labossáné Kővágó Anita evangélikus lelkész hozzátette: “Csodálatos dolog, hogy nőként is személyes kapcsolatba kerülhetünk az Úr Jézus által a mennyei atyával. Ma az a legfontosabb, hogy nőként megtaláljuk a helyünket, hogy mi Istennek a célja velünk. Nagyon előtérbe került a női emancipáció, a női önmegvalósítás. Istennek csodálatos terve van az asszonyokkal. A Szentíráson keresztül kell, hogy tájékozódjunk, az anyák a szentíráson keresztül tanítják a gyerekeiket arra, hogy mi Isten akarata, mi Isten igéje, így tudja a következő nemzedék is megtalálni a helyét, amit Isten elrendelt az Úr Jézus által. Nőként az a legfontosabb, hogy azt a hivatást töltsük be, amit Isten szánt nekünk, és ez akkor lehetséges, ha mindennapi, élő, személyes kapcsolatban vagyunk az Úr Jézussal.”
“Miért kell a reformáció 2018 október 31-én?,” tette fel a kérdést Erdélyi Takács István már az istentiszteleten. “Azért, mert ez a világ deformációban él. Mi lenne akkor, ha nem formálódna újra? Nincs a helyén a világ, és a dolgok a világban nincsenek a helyükön. Nekünk arra van szükségünk, hogy a deformálódó világban tudjuk, hogy hova nyúljunk. Tudjuk, hogy ott a zsinórmérték: a Szentírás. “Sem nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem egyedül a könyörülő Istené.” Mit csinálunk mi, emberek? Futunk, a mai világban pedig különösképpen óriási rohanásban vagyunk. A reformáció éppen azt jelenti, hogy nem én futok, nem én akarok. Isten visszavezet bennünket a Szentíráshoz, mert ige nélkül nem megy. Isten ajándéka, hogy ne kelljen futnunk, a kérdés, hogy elfogadjuk-e Isten ajándékát,” hangsúlyozta a református lelkész.