Útban a végkifejlet felé

Érdi emelkedő címmel Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílt meg az Érdi Galériában. A tárlatot Pataki Gábor művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe, s szokás szerint – ahogy ezt már nyugodtan elmondhatjuk – Dresch Mihály szolgáltatott alkalomhoz és a hangulathoz illő dallamokat szaxofonon.

Hasonló tartalmaink:

Az autópálya kapaszkodója nem véletlenül ihlette a tárlat címét, ahogy a művész elárulta, élénken él még az emlékezetében az egykori kép, ahogyan a füstölgő Trabantok és a keleti autóipar egyéb remekei igyekeztek fölkapaszkodni a kaptatóra, másrészt szimbolikus értelmet is nyer ez a cím, mert egy tavaly rátört súlyos betegségből való – sok munkával és kitartással járó – kilábalást, felülemelkedést jelenti Matzon Ákos számára az idei esztendő.

A galéria térbeli adottságai jó lehetőséget kínáltak arra, hogy az egyik teremrészben a művész korábbi munkáiból álló válogatás kapjon helyet, bepillantást engedve az életműbe, míg az új alkotások, az utóbbi két esztendő termése elkülönülve arról adjanak képet, hogy mi foglalkoztatja manapság a művészt. Ezeknek a képeknek összefoglaló címe, témája: Út az Ómega felé. Ez egy kölcsönzött megjelölése az alkotásoknak – avat be Matzon Ákos, s utalt rá Pataki Gábor is megnyitójában –,Teilhard de Chardin francia jezsuita teológus-filozófustól származik, akinek munkássága nagy hatással volt a művészre, s ez ihlette a képeket, amelyeken a vonalak, vonaltestek kötegszerűen, de mégis egybetartóan futnak a végkifejlet, a szintézis felé.

Matzon Ákosra édesapja, Matzon Frigyes szobrászművész otthoni, nonfiguratív képekből, grafikai lapokból álló gyűjteménye kétségtelenül inspirálóan hatott, s elültette benne a képzőművészet iránti érdeklődést, ennek ellenére viszonylag későn, negyven felé járva vált belőle hivatásos művész, rendszeresen kiállító alkotó. Addig eredeti szakmájának, az építészetnek szentelte idejét, aminek hatása tagadhatatlanul megmutatkozott művein, főként korábbiakon. Ő maga közvetlen összefüggést nem lát építészeti múltja és a konstruktivizmus jegyeit őrző műveire jellemző szigorú rend között, de azt elismeri: „Olyan képzőművész vagyok, aki a mai napig egy építész fejével gondolkodik”.

A galéria ezúttal meglepetéssel is szolgált a tárlatnyitó közönségének, amit Kéri Mihály ígérete szerint szokássá kívánnak tenni: az alkotó egy eredeti, szignált művét kisorsolták a jelenlévők között.

(kép: Matzon Ákos: Ulmi emlékek 2)

Címkék