Meg kell akadályozni, hogy a múlt borzalmai visszatérjenek – hangsúlyozták a résztvevők a magyar vészkorszak hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett washingtoni kiállítás megnyitóján hétfőn, az amerikai kongresszus Sam Rayburn irodaházának előcsarnokában.

A fotókkal gazdagon illusztrált történeti tárlat négy civil szervezet – a Carl Lutz Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció, a Lantos Emberi Jogok és Méltányosság Alapítvány és a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány – összefogásával jött létre, a magyar külügyminisztérium támogatásával.

Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnöke a megemlékezésen elfogadhatatlannak nevezte a történelem revíziójára és tisztára mosására irányuló kísérleteket. Azt mondta, a történelemszemléletnek tudományos pontosságúnak, nyitottnak és befogadó jellegűnek kell lennie. Az emlékműveknek pedig – szóljanak azok a német megszállás évfordulójáról vagy a holokausztról – az adott kor egész perspektíváját, nem pedig egy-két elemet kell tükrözniük – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a holokausztnak, amely szétszakította az európai társadalmak jogrendjét, egyaránt áldozatává váltak a célpontok és az elkövetők. “A kormányok, amelyek a saját állampolgáraik ellen fordultak, katonai vereségbe és erkölcsi válságba vezették saját országukat” – mondta a HAC elnöke.

A magyar holokauszt története bizonyíték arra, hogy a rasszizmus bármilyen formája csakis tragédiához vezethet – hangsúlyozta. Szavai szerint az antiszemitizmus, a rasszizmus és a cigányellenesség félreértésen és tudatlanságon alapul. Andy Harris republikánus képviselő, az amerikai kongresszus magyar caucusának (baráti tagozatának) társelnöke arra figyelmeztetett, hogy az emberi jogokat ma is gyakran megsértik. Elmondta, hogy nemrég Izraelben járt, ahol nyugtalanságot kelt a Kelet-Ukrajnában megnyilvánuló antiszemitizmus. A magyar származású politikus kiemelte: az emlékezés segít annak a megakadályozásában, hogy a múlt megismétlődjön.  “A magyar a holokauszt az egész magyar nemzet traumája” – mondta Szapáry György washingtoni magyar nagykövet.  A misszióvezető elismerte, hogy azt magyarok követték el magyarok ellen, és az állam nem védte meg polgárait. A hetvenedik évfordulón az áldozatokról és az üldözötteket mentőkről egyaránt meg kell emlékezni – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány felelősségteljesen küzd az antiszemitizmus ellen, és a magyar zsidóság – Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége – jelentősen hozzájárul a magyar társadalom fejlődéséhez.

Katrina Lantos Swett (Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus egyetlen holokauszt-túlélő tagjának a lánya), a Lantos Emberi Jogok és Méltányosság Alapítvány elnöke megemlékezett arról, hogy szülei Raoul Wallenbergnek köszönhetően menekültek meg a pusztulástól. Figyelmeztetett rá, hogy Európában és Magyarországon ismét feltámadt és erősödőben van az antiszemitizmus. A nyugtalanító epizódok között említette a zsidókat nemzetbiztonsági kockázatként beállító parlamenti beszédet és a “nagyon vitatott” világháborús emlékműről folytatott polémiát. Ugyanakkor rámutatott, hogy 2014 nem 1944. Elismerően szólt a Szapáry György nagykövet beszédében elhangzott ígéretről, hogy a kormány éberen reagál majd az antiszemitizmus megnyilvánulásaira. Szavai szerint olyan világban élünk, amelyben “az egyetemes emberi jogok nemzetközi rendszere megszabja azokat a normákat”, hogy az egyes kormányok számára mi megengedhető. Katrina Lantos Swett szerint “ezeket a normákat nem mindig tartatják be”, de mégis eszközt jelentenek a gonoszság feltámadásával szemben.

Fellegi Tamás, a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány elnöke ugyancsak megemlítette, hogy szülei holokauszt-túlélők. Rámutatott: a magyar zsidók kiirtásában különösen az tragikus, hogy a tragédia éppen Kelet-Európa legjobban integrálódott zsidóságát érintette, és nem sokkal a háború vége előtt történt. Ez utóbbi tényező felerősítette azok erkölcsi, történelmi és jogi felelősségét, akik, készségesen vagy sem, de részt vettek hatszázezer magyar zsidó kifosztásában és deportálásában. “Magyarok mészároltak le magyarokat német megszállók felügyelete alatt” – mondta.  Szólt arról, hogy Magyarországon a zsidó kultúra reneszánszát éli, de vannak még tennivalók a múlttal kapcsolatban. A fősodorhoz tartozó jobb- vagy baloldali politikai erők nem antiszemiták Magyarországon – hangsúlyozta. Ám azt is el kell érni, hogy a politikai és a kulturális elit tagjai, különösen a döntéshozók megértsék, egyszerűen nem rasszistának és nem antiszemitának lenniük nem elég, aktívan kell harcolniuk az intolerancia, a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen – jelentette ki.

A vándorkiállítást az Egyesült Államokban január óta az ENSZ New York-i székházában, majd a washingtoni magyar nagykövetségen és a bostoni Prudential Center bevásárlóközpontban lehetett megtekinteni, és a tervek szerint a következő állomása Houston lesz.

forrás:mti.hu (Pogár Demeter, az MTI tudósítója)