21 ezer tonna szemetet termeltünk tavaly
2016-ban több szemetet termeltünk, jóval nagyobb mennyiségű zöldhulladékot szállíttattunk el, és jelentősen nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya is a 2015-öshöz képest. Hulladékkörképünkből a 2016-os tapasztalatokat és a 2017-es terveket foglaltuk össze.
Jelentős előrelépések történtek az elmúlt évben a helyi hulladékkezelésben: bevezették a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, túljutott a kísérleti időszakon a házhoz menő lomtalanítás, új kukásautók álltak munkába, február és szeptember között pedig a lakosság szelektív gyűjtőedényeket, illetve komposztálóládákat kapott. Ezzel párhuzamosan felszámolták a hulladékszigeteket, és a város egyes területein kísérleti jelleggel bevezették a házhoz menő üveggyűjtést.
A legnagyobb tavalyi eredmény talán az volt, hogy tizennégy százalékkal nőtt a begyűjtött szelektív hulladék mennyisége. Emiatt a járatok menetrendjét újra kellett gondolniuk az illetékeseknek.
– A diszpécserek folyamatosan figyelték a begyűjtött mennyiséget, és úgy csoportosították át a járatokat, hogy az autók nagyjából egyforma mennyiséget tudjanak begyűjteni a különböző területeken. Az új menetrend január 1-től lépett életbe; ezt követően nem fordulhat majd elő, hogy az egyik autónak már délután háromra semmi dolga, míg a másik este hétre sem végez – mutatott rá Szamek Zsolt ügyvezető igazgató, hozzátéve: a szelektíven gyűjtött hulladékban még mindig nagyon magas, harminc százalék feletti az oda nem illő szemét aránya.
– Dobnak a papír közé használt pelenkát, a fémek közé szennyezett konzervdobozt is. Az újrahasznosítható fém- és műanyaghulladékokat a lakók gyakran öblítés nélkül teszik bele a gyűjtőedénybe, feleslegesen, hiszen ezek a szennyezett hulladékok is a lerakóban végzik, csak épp pluszmunkánk és költségünk van velük – mutatott rá Szamek Zsolt.
Annak, hogy az eltelt fél év alatt 14 százalékkal nőtt a begyűjtött szelektív hulladék mennyisége, az is oka lehet, hogy az ÉTH fokozatosan felszámolta a hulladékszigeteket.
– Közterületen már csak a magasházas övezetben vannak hulladékszigetek, de ezek kiváltására is keressük a megoldást, például földbe süllyesztett tárolók formájában. Ezek a városképbe is jobban illenének, és az ürítésük is programozhatóbb lenne – jegyezte meg az ügyvezető.
Amire még keresik a megoldást, az az üvegek gyűjtése, hiszen a szigetek megszüntetésével ezeket a lakók nem tudják elkülönítve gyűjteni. Az ÉTH mindenképp olyan helyeken szeretné elhelyezni az üveggyűjtő harangokat, amelyek őrzés, illetve felügyelet alatt állnak: próbálkoztak azzal, hogy iskolákban szervezzenek üveggyűjtési akciókat, a papírgyűjtés mintájára, ezt azonban az intézmények nem pártolták, a balesetveszély miatt.
– Kísérleti jelleggel bevezettük Parkvárosban a házhoz menő üveggyűjtést, de nem túl jó eredménnyel: a tulajdonosok egy része nem örült az újabb kukának. Így tovább gondolkozunk a megoldáson. Ez lehet például ideiglenes gyűjtőpontok felállítása – mutatott rá az ügyvezető.
Nem árt megjegyezni, hogy nemcsak a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége nőtt, hanem a lerakásra kerülőé is – ez már nem annyira jó dolog, bár világosan mutatja, hogy az emberek fogyasztása nőtt 2015 óta. Ami ennél meglepőbb, hogy igen jelentősen, 31 százalékkal megemelkedett a begyűjtött zöldhulladék mennyisége – erre már igen nehéz magyarázatot találni, annál is inkább, mert a lakosságnak 3200 komposztálóládát is kiosztott az ÉTH 2016-ban.
Érdemes pár szót ejteni a házhoz menő lomtalanításról is, amit még 2015-ben vezettek be a városban. Mint Szamek Zsolt elmondta, a 2015-ös 870 tonnához képest tavaly 600 tonna lomot gyűjtöttek be.
– Ha levonjuk azt a szemétmennyiséget, ami valójában nem lom volt, mégis kihelyezték a közterületre, és nekünk el kellett szállítanunk, akkor ugyanott vagyunk, ahol voltunk, már ami a mennyiséget illeti, mert egyéb tekintetben a lakosság csak nyert a házhoz menő szolgáltatás bevezetésével – jegyezte meg az ügyvezető.
És ha már szemét, ejtsünk pár szót az illegálisan lerakott hulladékról is: az ÉTH a várostakarító akciók során évente 2-300 tonna illegális hulladékot szállít el. Bár ez elenyésző ahhoz képest, hogy Érd összhulladéka 2016-ban 21 ezer tonnányira rúgott, ha környezetet fertőző mivoltát nézzük, mégis hatalmas mennyiség.
– Az önkormányzattal és a polgárőrséggel azon dolgozunk, hogy csökkenjen az illegális lerakók száma. Ezért a hulladékudvarban, a kommunálison kívül szinte mindféle hulladékot beveszünk – hangsúlyozta Szamek Zsolt.
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt lapunknak, milyen változások várhatók az idén a hulladékkezelésben. Mint azt már hírül adtuk, Érd kormányzati forrásból szeretne egy olyan hulladék-feldolgozó üzemet építeni a város határába, amely több települést is ellátna. Mint Szamek Zsolt elmondta, ez azért is lenne fontos, mert korszerűbb eszközöket kapnának, amelyekkel hatékonyabbá tudnák tenni a gyűjtést, szállítást.
– Az előző projektben kisméretű gyűjtő kocsikra nem lehetett pályázni, pedig azokkal a keskeny, dimbes-dombos utcákba is be tudnánk jutni, ahová most csak nehezen. Ami az új hulladék-feldolgozót illeti, a modernebb technika segítségével a kommunális hulladék kisebb hányada kerülne lerakásra, ami nagyon fontos, hiszen az előírások szerint a lerakásra kerülő hulladék arányát 65 százalék alá kellene csökkentenünk – ez azonban nálunk még nem teljesült. Az új hulladékkezelővel ezt is el tudnánk érni – zárta szavait Szamek Zsolt, aki összehasonlításképp elmondta: Németországban és Ausztriában 40 százalék alatt van a lerakásra kerülő hulladék aránya.
Azt azért jó tudni: minél nagyobb arányú a feldolgozás, annál drágább a hulladékkezelés – nem véletlen, hogy más országokban jóval többet fizet ezért a lakosság, mint nálunk. Ugyanakkor hazánkban is egyre több ember gondolja úgy: érdemes áldozni azért, hogy unokáink ne hulladékhegyek felett éljenek.
Ádám Katalin (Érdi Újság)
A lakossági hulladék megoszlása és mennyisége (tonna)
2015 2016 Változás
Összes lakossági hulladék 20043 21332 +6%
Kommunális hulladék 16376 16847 +3%
Szelektív hulladék 1417 1617 +14%
Zöldhulladék 1272 1664 +31%
Egyéb* 978 1204 +23%