A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a világon elsőként alkalmazott sikeresen kistömegű, alig 0,6 g-os geolokátort két hazai fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére.

Az így megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 km-t repülnek. Még ennél is fontosabb, hogy a tudomány történetében először szerezhettünk adatokat a Kárpát-medence molnárfecskéinek Közép- és Dél-Afrikában található telelőterületeiről.

Természetvédelmi szempontból különösen azok az információk nélkülözhetetlenek, melyek a madarak azon afrikai és európai pihenőhelyeit mutatják meg, ahol rövid idő alatt kell a madaraknak pótolni a kimerítő repülés tápanyagveszteségét. Nem véletlen, hogy e madárfajok esetében igen alacsony az éves túlélési aránya. A Tiszán végzett kutatási alapján, a partifecskék esetében egy átlagos vonulási-telelési időszak során a fészkelő egyedek 60%-a elpusztul, és hasonló értékek jellemzőek a molnárfecskék esetében is.

A geolokátorok által rögzített fényadatok azt is feltárták, hogy a molnárfecskék az afrikai telelési időszakban üregeket, odvakat is használnak éjszakázásra, ami fontos magyarázattal szolgálhat a hagyományos gyűrűzéssel jelölt madarak rendkívül alacsony afrikai megkerülésének okáról.

A hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfajok közel kétharmada drámai csökkenést mutat Európában és Magyarországon. Ezek közé tartoznak a fecskék is: a Tisza közel 600 km-es hazai szakaszán a partifecske állomány az 1990-es 30 ezer párról 3 ezer párra, 10%-ára, molnárfecskéinké pedig országosan 50%-ára csökkent 2015-re.

A megfogyatkozás okainak feltárásához nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a vonulási és telelési területeket és a madarakat ott érő hatásokat is. A klasszikus madárgyűrűzés azonban a legtöbb kistestű vonuló madárfaj esetében - az alacsony megkerülési esély miatt - sajnos kevés információval szolgál. Szemléletes példája ennek a molnárfecske, melynek 1,2 millió, Európában jelölt egyedéből mindössze 20 került meg a Szaharától délre 1994-ig - magyarán ennek a fajnak a telelőterülete és vonulási viselkedése mindeddig ismeretlen volt.

mme.hu, Fotó: Szép Tibor