A drágakövekről, az emberiség történetében betöltött szerepükről tartott előadást kedden dr. Nagy Béla geológus a Magyar Földrajzi Múzeumban, a Múzeumbarát Kör előadásai keretében.

Mint hangsúlyozta: az igazi drágakövek nagyon kemények, nagyon szépek és nagyon ritkák. Ilyen a gyémánt, a zafír, a rubin és a smaragd.
– Ez a négy drágakő az emberiség egész történetében nem vesztette el a jelentőségét, állandó jelleggel helyet cseréltek. Az elmúlt évekig úgy tűnt, a smaragd vezet, de a mai értékelések szerint az igen tiszta, szép rubinkövek a gyémánt másfél-kétszeresét, helyenként a háromszorosát is érik – mondta a geológus az Érd TV-nek.

A drágaköveknek hármas követelményrendszernek kell megfelelniük: a ritkaság, a keménység és a csillogás a fokmérőjük. A legnagyobb drágakőlelőhelyek a világon Brazília, India és Burma, de féldrágakövek, például ametiszt, Dél-Amerika több országában is előfordulnak.

Európában  is kerültek elő drágakövek: Nagy-Magyarország területén, Veresvágáson például a XVII. században találták meg a legszebb opálköveket. Dr. Nagy Béla arról is beszélt, miért nem válhattak ezek igazi értékké.