Diákhitel kisokos: mire használható és mire nem az adókedvezmény
Idén bekerült az adómentes juttatások közé a diákhitel-törlesztés munkáltatói támogatása is, a Diákhitel Központ honlapján közzétette az ezzel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket és válaszokat.
A diákhitel-törlesztés adómentes béren kívüli pénzbeli, illetve cafeteria juttatásként adható a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót terhelő kötelező törlesztőrészlet erejéig, de 2018-ban havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig, havi 27 600 forintig.
Az adókedvezmény a személyi jövedelemadó (szja) törvény értelmében kizárólag a hallgató hiteltartozásának kötelező törlesztésére vehető igénybe, egyéb befizetésre – önkéntes előteljesítésre, előtörlesztésre – nem használható fel. Nem lehet igénybe venni önkéntes befizetésekre akkor sem, ha még nem kezdődött meg a törlesztési kötelezettség, például, mert a hallgató még folytatja tanulmányait.
Az adókedvezményt nem lehet igénybe venni akkor sem, ha a hitelszerződést felmondták, de a Diákhitel Központ fizetéskönnyítés keretében részletfizetést engedélyezett. A felmondást követően az eredeti hitelszerződés szerinti kötelező havi törlesztőrészlet helyébe a tartozás egyösszegű visszafizetési kötelezettsége lép.
A munkáltató közvetlenül a Diákhitel Központ elszámoló számlájára és a munkavállaló saját számlájára is utalhatja a juttatást – ahonnan a munkavállaló utalja tovább. A közvetlenül a munkáltató által teljesített befizetések elszámolása során a központ úgy tekinti, hogy ehhez a hitelfelvevő hozzájárult – a Ptk. szerint ahhoz, hogy a munkáltató teljesítsen befizetést a hitelfelvevő javára, az utóbbi hozzájárulása szükséges.
A munkáltatónak hitelszerződésenként, egyedileg kell teljesítenie a befizetéseket a Diákhitel Központhoz. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a nyolc jegyű szerződésszámot és az adós nevét. Az aktuális törlesztőrészleteket havonta kell megfizetni úgy, hogy azok az adott hónap 12-éig beérkezzenek a Diákhitel Központ számlájára.
A Diákhitel Központ nem számít fel semmilyen költséget az utalások fogadásakor, így nem jár többletköltséggel, ha a havi törlesztőrészlet meghaladja a minimálbér 20 százalékát, így a havi törlesztés két részletben – a munkáltatótól és a munkavállalótól – érkezik.
(MTI)