Álmaimat nem feledve
Harmadik alkalommal szervezett nőnapi műsort a Szociális Gondozó Központ a régi Parkvárosi Közösségi Házban. Idén Pócsiné Sivák Erzsébet festményeiből rendeztek kiállítást. A csütörtök délelőtti megnyitón Pomázi Zoltán előadóművész énekelt, Szeghy Karolina olvasta fel egy meséjét, IRKA-tagok verset mondtak, a Teleki iskola diákjai pedig népdalokkal színesítették a telt házas ünnepséget.
Pócsiné Sivák Erzsébetet a legtöbben mint az Ófalusi óvoda vezetőjét ismerik. Az óvó néni egy éve kezdett festeni – egyik barátját szerette volna meglepni egy képpel, így ellátogatott egy fővárosi festőtanodába, ahol – mesterei irányításával – nem csupán egy, hanem az eltelt közel egy év alatt számtalan festményt készített. Mint lapunknak hangsúlyozta: az alkotás öröméért készíti képeit.
– A festés az önkifejezés egyik formája, frissen tartja a memóriát – hangsúlyozta Pócsiné Sivák Erzsébet, hozzátéve: kiállításának üzenete, hogy soha nem késő belevágni valamilyen alkotó tevékenységbe.
A kis mozitermet dugig töltötték a látogatók: kollégák, ismerősök, sőt, nyugdíjasklubok tagjai is eljöttek, hiszen ez a kiállításmegnyitó egyben nőnapi műsor is volt, amit harmadjára rendezett meg a Szociális Gondozó Központ. A kiállításmegnyitón közreműködtek az IRKA tagjai; verset mondott Kaderják Gyula és Németh Antal, a Teleki iskola diákjai énekeltek, Szeghy Karolina olvasta fel egy meséjét, majd Pomázi Zoltán előadóművész énekelt az egybegyűlteknek. Nem maradhatott el a jó hangulatú pódiumbeszélgetés sem: az alkotó óvó nénivel Kiss Sándor szociálpedagógus, a rendezvény szervezője beszélgetett.
Pócsiné Sivák Erzsébet kiállítása március 22-éig látható a régi Parkvárosi Közösségi Házban, a Bajcsy-Zsilinszky úton.