Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport kutatói olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában (az ún. bélmikrobiomban), amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet – tette közzé az MTA.

Az emberi test és a testüregek felszínén nagyszámú baktérium él. A bél baktériumflórájának megváltozása (ún. diszbiózis) többféle betegséggel kapcsolatban létrejön, például anyagcsere-betegségek, szív- és érrendszeri vagy egyes pszichiátriai betegségek esetében. Megállapították, hogy több daganatos, limfómás vagy leukémiás megbetegedésre szintén jellemző a baktériumflóra kóros megváltozása, ami arra utal, hogy a baktériumoknak valamilyen szerepe lehet ezeknek a kórfolyamatoknak az elindításában vagy szabályzásában. A kutatócsoport a baktériumflóra szerepét vizsgálta az emlődaganatok (emlőkarcinóma) kialakulásában.

A bélbaktériumok és az emlődaganatsejtek egymástól elzártan, térben távol vannak, közöttük csak a keringés létesíthet kapcsolatot. A Bay Péter által vezetett MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus kutatócsoport olyan vérárammal továbbított bakteriális anyagcsereterméket (metabolitot) azonosított, a litokólsavat, amely képes gátolni az emlődaganatsejtek növekedését anélkül, hogy a normális sejteken bármilyen negatív hatása lenne. Korai emlődaganatos betegekben az egészséges kontrollokhoz képest a litokólsav-szintézis és a litokólsavszintek jelentősen lecsökkennek.

A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy a kutatócsoport kimutatott egy új folyamatot, ami az emlőkarcinóma kialakulásához vezethet. Úgy tűnik, a baktériumflóra állandóan termeli a litokólsavat, amely gátolja a daganatsejtek szaporodását, és ez a gátló hatás az emlődaganat korai szakaszában lecsökken.

Nem ismert pontosan, mi okozhatja a baktériumflóra változatosságának a csökkenését. Egy ok lehet a nagymértékű antibiotikum-fogyasztás (1000+ tabletta 10 év alatt), ami a nagy populációkon végzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy növeli az emlődaganatos megbetegedések kockázatát. Ez arra utal, hogy érdemes mérlegelni az antibiotikum-fogyasztás szükségességét, illetve minél változatosabban, rostgazdagon táplálkozni, amivel elősegítjük a változatos baktériumflóra kialakítását és fennmaradását.

A feltárt bélflóraváltozások, melyeket székletből azonosítani lehet, alkalmasak lehetnek a korai emlődaganatok szűrésére (ún. biomarkerként alkalmazhatóak). Érdemes kiemelni, hogy a székletből végzett vizsgálathoz a mintavétel egyszerű, így a diagnosztikai vizsgálat a beteg saját otthonában is elvégezhető lehet. Jelenleg a kutatócsoport ilyen irányú módszerfejlesztést végez a Debreceni Egyetem.

A teljes publikáció itt érhető el.