Hatvan évvel ezelőtt rendezték meg először a Beethoven-koncerteket azon a színpadon, ami a Beethoven-szobor mellett áll a martonvásári Brunszvik-kastély gyönyörű angol kertjének kis szigetén, amit Brunszvik Teréz a táj szemének nevezett. Azóta egy kivételével minden év nyarán Beethoven művei csendülnek fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában – abban a parkban, amiben a zeneszerző maga is sokat sétált. Szombaton az esti koncert előtt egy sor ingyenes előadással is várják a zenekedvelőket a parkban a Nemzeti Filharmonikusok.

Beethovent a Brunszvik-lányok zongoratanítására fogadták fel annak idején, így ismerkedett meg a családdal, akikhez kétszer is ellátogatott később: 1800 májusában és 1806 nyarán. A legenda szerint a zeneszerző Brunszvik Teréznek írta a „halhatatlan kedveshez” szóló leveleket, bár a legújabb kutatások inkább azt bizonyítják, az akkor már házas Jozefin lehetett a meg nem nevezett nagy szerelem. De hogy a lányok mellett azok fiútestvérével is jó kapcsolatot ápolt a komponista, annak zenei bizonytéka is van, hiszen őszinte barátsága jeléül neki ajánlotta az “Apassionata” című művét. A Brunszvik család és a zeneszerző barátságának emlékét őrzi a kastélyban ma üzemelő Beethoven Emlékmúzeum, és nyaranta, idén immár hatvanadik alkalommal adnak itt koncertet a műveiből.

Aki nem először jár a martonvásári Beethoven-esteken, az már megszokhatta, hogy miközben a hatalmas fák alatt hallgatja a koncertet, fent, a fákról a madarak csicsergése kíséri itt-ott a dallamot. Mint ahogy azt is, hogy a közelben húzódó síneken Fehérvárra vagy a fővárosba igyekvő vonatok ebben az időszakban a legtöbbször fütty nélkül, csendben igyekeznek továbbrobogni. A kert pedig, bár, most épp felújítják, magáért beszél. A kastély, a templom és a park által alkotott kis ékszerdoboz igazi büszkesége Martonvásárnak, de nem is hiába. Az ország egyik legbujább, legromantikusabb parkja található itt. A katonásan precíz, geometrikusan megszerkesztett és megvágott ösvényekből, fákból álló francia kerttel szemben az angol kertben a szabadság, a természet vad bujasága érvényesül. Annak idején, amikor kialakították  a kertet (, ami azóta már sokszor és sokat változott, és az 1950-es évek óta természetvédelmi területnek is számít), az erre utazó angol Richard Bright 1815-ben azt írta útikönyvében: „Reggel sétát tettem a parkban, amelyet a gróf a kontinensen általában angolnak nevezett stílusban képeztetett ki; ebben a stílusban az a felfogás érvényesül, hogy a művészet nem szoríthatja ki a természetet… Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte hazámban képzeltem magamat.”

Július 28-án  már délután kezdetét veszi a 60. évforduló ünneplése, amikor is ingyen hallgathat meg a közönség egy sor koncertet a Szent Anna Templomban és a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban. 15.00-kor a Szent Anna Templomban ad hangversenyt a Nemzeti Énekkar, 16.00-kor az Emlékezés terén a Grazioso Kamarazenekar lép fel, 17.00-kor a Brunszvik Kastély előadótermében lehet meghallgatni Kolonits Klára ária-délutánját, 18.15-től pedig rézfúvós zenét hallhat a közönség a platánfa alatt.

A 19 órakor kezdődő ünnepi hangverseny (, ami már belépőjegyes) a C-dúr jegyében telik majd az I. zongoraversennyel, (C-dúr), op.15 és a C-dúr misével, op.86. Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Balázs János- zongora, Váradi Zita- szoprán, Vörös Szilvia- alt, Megyesi Zoltán -tenor, Blazsó Domonkos - basszus, vezényel: Hamar Zsolt. ”C-dúr mint tisztaság, fény és pompa – a bécsi klasszika idején általában ezek a jelzők és ezek a karakterek, hangulatok kapcsolódtak a legegyszerűbbnek tartott hangnemben írt kompozíciókhoz. Beethoven C-dúr zongoraversenye valójában előbb készült, mint a második, viszont ezt adták ki előbb, így lett a sorban az első. A huszonnyolc éves ifjú titán sebtében írta, egészen egyszerűen azért, hogy sikeres bécsi hangversenye után minél előbb egy másik koncerttel is közönség elé tudjon állni. A szólista Balázs János, aki ugyan öt évvel idősebb, mint a szerző volt a mű komponálása idején, de még mindig csak harminc esztendős, és már rendkívüli sikerek állnak mögötte. A nagyszerű szólisták és a Nemzeti Énekkar közreműködésével elhangzó C-dúr misét a Haydn-korszak után regnáló Esterházy herceg felkérésére írta az élet- és alkotóereje teljében lévő Beethoven, az akkoriban etalonnak számító Haydn-misék iránti legmélyebb tisztelettel. Az először megrendezett martonvásári nyári Beethoven-est hatvanadik évfordulóján délutáni koncertek is várják a közönséget, az egykori Brunszvik-kastély parkjában, színes műsorokkal, családias hangulatban, gyönyörű környezetben, jobbnál jobb művészekkel,” írják a szervezők.

Alább meghallgathatja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar menedzserével, Mali Istvánnal készült interjút.

(kép: Nemzeti Filharmonikusok)