Az európai parlamenti (EP-) választás esélyt kínál arra, hogy megerősödjön a magyar nemzeti érdekképviselet az unióban – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Külügyi Intézetben 2014. május 21-én.

Az államtitkár Csáky Pál És eljött az angyal című könyvének bemutatóján beszélve kiemelte: az EP-választás esélyt jelent arra, hogy létrejöjjön egy olyan brüsszeli magyar lobbicsoport, amellyel elérhető, hogy egy magyar se lehessen másodrendű, jogfosztott személy a szülőföldjén, és megteremtsék a magyar egyenjogúságot Európában. Erre kínál lehetőséget a magyar nemzeti lista és a határon túli magyar pártok listái. Úgy vélte, élni kell az EP-választás nyújtotta, az uniós léttel járó egyedülálló lehetőséggel, hogy a magyarság ne passzív szereplő legyen, hanem cselekvő részese Európának.

Németh Zsolt hangsúlyozta: amikor sorskérdésekről beszélünk a felvidéki magyarság életében, hajlamosak vagyunk tragikus dolgokra összpontosítani, de az esélyek kihasználására is gondolni kell. Az esélyek kihasználása természetesen nem lehetséges a problémák megoldása nélkül, de foglalkozni kell a lehetőségekkel, különben a sorskérdés “a jó magyar búsongás” szinonimájává válik – magyarázta.

Az államtitkár közölte: a felvidéki magyarok közép-európaiak és európaiak is, ezért az általános magyar közép-európai és európai kérdések is a felvidéki sorskérdések közé tartoznak. Így a magyar parlamenti és az EP-választás is sorskérdés. Az EP-választás esélyt nyújt a felvidéki magyaroknak a problémák kezelésére, és “probléma van elég” – mondta.

Úgy látja, a szlovák külügyi vezetés “az együttműködés problémamentességének a demonstrálására törekszik, miközben azt tapasztalhatjuk, hogy asszisztál a magyarellenes intézkedésekhez”. 2013 óta több visszalépés tapasztalható a kisebbségpolitikában, és ezek óhatatlanul az asszimiláció előmozdítását, a magyar közösség intézményeinek gyengítését eredményezik.

Németh Zsolt a bemutatott könyvvel kapcsolatban elmondta: a szerző, Csáky Pál nemcsak a rendszerváltozás utáni időszak határon túli politikusnemzedékének kiemelkedő tagja, hanem termékeny író is, az És eljött az angyal már a tizenharmadik megjelent kötete. Csáky Pál íróként és politikusként tevékenykedve egyaránt a felvidéki magyarság legégetőbb kérdéseivel foglalkozik, és bizonyítja, hogy szlovákiai, európai magyarként egyszerre lehet szolgálni szűkebb pátriárkájának, szülőföldjének, az egységes magyar nemzetnek és Európának is az érdekeit – vélekedett.

Csáky Pál az eseményen arról beszélt, hogy ha egy népnek, egy nemzetnek van saját állama, ahol létrehozza alkotmányos szerkezetét, parlamentjét, kormányát és egyéb szervezeteit, és amelyet nemzetközileg elismernek, akkor a határain belül zavartalanul élhet, létében megmaradhat, fejlődhet. Ha viszont az ember kisebbségben él, hiányzik “ez a nagy gerinc”. Tudatosan kell folyamatosan döntéseket hoznia, hogy a szlovák vagy a magyar nyelvet használja a mindennapi életben, az élete csupa tudatos döntésből áll – mutatott rá. Hozzátette: egy ilyen kisebbségi közösség addig marad meg, amíg a tagjai fontosnak tartják az oda tartozásukat. Mint mondta, az autonómia bizonyos fokig pótolhatja ezt a hiányt, de ha az nincs, a lelkekben kell megerősíteni a közösséghez tartozás fontosságát.

Csáky Pál emlékeztetett: az első világháború utáni döntések óta majdnem száz év telt el, már a hatodik generáció nőtt fel azóta. Emellett nehézséget jelent az is, hogy a nacionalizmus, a bigott nemzeti hozzáállás újratermeli önmagát, és hat a közéletre, a politikára is – vélekedett. Hozzáfűzte: párbeszédet kellene folytatni a szlovák oldallal, de a szlovák politika úgy érzi, nem kell semmit tennie. Szavait azzal zárta, hogy mindazonáltal úgy tűnik, a nemzeti gondolatkör erősödik Szlovákiában. (MTI/Külügyminisztérium)

forrás: kormany.hu