A nem végleges választási eredmények alapján több mint biztos, hogy az Európai Néppárt marad a legerősebb politikai erő a július 1-jén megalakuló Európai Parlamentben, dacára annak, hogy akár 60-nak kevesebb mandátuma is lehet, mint a most véget érő ciklusban.

A kereszténydemokrata-jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt az előrejelzések szerint 212 képviselői helyet szerzett (28,2%) a vasárnap este véget ért európai választásokon, közel 30 mandátummal megelőzve a szocialistákat és demokratákat, akik nagyjából 186 helyet szereztek (25%). A harmadik politikai erőnek ezúttal is az európai liberálisok jelentkeztek be körülbelül 70 képviselővel, megelőzve a zöldeket (55 mandátum) és az Egyesült Baloldalt (kb 43).

A brit torykat is a soruk közt tudó konzervatívok és reformisták 44, míg a brit UKIP által vezetett Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 36 hellyel kellett, hogy beérjék. A régi parlamenti felállás alapján egyetlen politikai csoporthoz sem tartozó képviselők száma 38, míg 67 újonnan bekerülő képviselő a kifutó Parlament egyik pártcsoportjához sem tartozik.

Az utóbbi két kategóriába tartozik a szélsőjobboldali, EU-ellenes, vagy egyszerűen csak euroszkeptikus erők tarka gyülekezete, akik jóval nagyobb számban ülnek majd a következő parlamentben. Közülük is kiemelkedik Marine Le Pen Nemzeti Frontja, amely története folyamán először a legerősebb francia pártként került ki egy választásból, és máris előrehozott parlamenti választásokat követelt.

Magyarországon hat párt küldhet képviselőt az EP-be. A szavazatok több mint 50 százalékát megszerző Fidesz-KDNP 12, a második helyen végző Jobbik 3, az MSZP és a Demokratikus Koalíció 2-2, az Együtt-PM és az LMP pedig 1-1 mandátumot szerzett.

Az új parlament összetétele és a bizottsági elnöki posztra aspiráló jelölt megtalálása mellett a 2014-es voksolás legnagyobb tétje az volt, hogy vajon folytatódik-e az a trend, miszerint ciklusról ciklusra egyre kevesebben adták le voksukat az EP-választáson. Ez a trend most 30 év óta első ízben megtört, hiszen a 28 ország átlagában mért 43,1 százalékos részvételi arány hajszállal még meg is haladta a 2009-es választásokon mért részvételt. Az EP épületében megjelent frakcióvezetők és a hivatalos elnökjelöltek többsége ezt részben éppen a nagyobb pártcsaládok által indított listavezetők (egyúttal bizottsági elnökjelöltek) és az általuk folytatott politikai kampány javára írta.

Az egyes tagállamok között ugyanakkor nagy eltérések voltak a részvételt illetően. A negatív rekordot Szlovákia tartja mindössze 13 százalékos részvételi aránnyal, de a csehek sem érték el a 20 százalékos szintet. Szlovéniában, Lengyelországban, Horvátországban és Magyarországon nem érte még el a részvétel a 30 százalékot. Ezzel szemben Belgiumban és Luxemburgban – ahol törvényileg kötelező a szavazás – a választásra jogosultak 90 százaléka adta le a szavazatát.

Az első eredmények közzététele után hétfőre virradóra egymás után nyilatkoztak a pártok bizottsági elnökjelöltjei. Jean-Claude Juncker – aki utolsóként lépett fel a színpadra – világossá tette, hogy a néppárti győzelem fényében úgy érzi, ő jogosult arra, hogy elsőként tegyen kísérletet egy parlamenti többség összekovácsolására – az EP három legnagyobb pártja előzetesen ezt (és nem a legtöbb képviselői hely megszerzését) a kritériumot nevezte meg, ami alapján a frontemberek valamelyike igényt formálhat a bizottsági elnök posztjára.

Juncker úgy vélte, hogy ez egyértelműen őt illeti meg. Legfőbb riválisa, a szocialista Martin Schulz azonban már sokkal kétértelműbben nyilatkozott erről, és azt mondta, hogy Junckerrel párhuzamosan ő is megpróbál tető alá hozni egy parlamenti többséget.

Schulz elutasította, hogy a választási aritmetika legyen a művelet alapja, ehelyett – hangsúlyozta – a politikai számításnak kell lennie, aminek egy többség által vállalható programon kell alapulnia. Meg is nevezte azt a három pontot, amit a szocialisták bármilyen többségben való részvételük előfeltételének tekintenek. Ezek: a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, az adócsalás és elkerülés elleni határozottabb fellépés és a pénzügyi szektor szigorúbb ellenőrzés alá vonása.

Guy Verhofstadt, a liberálisok tenorja nem hagyott kétséget afelől, hogy Junckert illeti meg az elsőbbség, hogy kísérletet tegyen a többség bebiztosítására. De, hozzátette, hogy esetleges kudarca esetén a második helyezettet, vagy ha neki sem sikerül, akkor a harmadik helyezettet (vagyis őt) illeti meg a jog. Mind Verhofstadt, mind a zöldpárti Ska Keller és Alekszisz Ciprász, az Egyesült Baloldal frontemberei késznek mutatkoztak egy többségi koalícióban való részvételre (és így arra, hogy támogatásukról biztosítsák a Bizottság élére valamelyik jelöltet), feltéve, hogy az programjuk sarkalatos pontjait elfogadja.

Jean-Claude Juncker közölte, maga is egy szélesebb alapokon nyugvó többségben gondolkozik, ami annak a felismerése, hogy a két legnagyobb pártcsoport, a jobbközép Néppárt és a szocialisták együttesen nem érik el a 400 mandátumot, ami legalábbis Verhofstadt szerint nem elegendő egy kényelmes, biztos többséghez. A két nagy párt ugyanakkor a többséghez minimálisan szükséges 376 szavazatot hozni tudná. Tény viszont, hogy nem hozható létre többség sem a Néppárt, sem pedig a szocialisták nélkül, hacsak nem vennének be euroszkeptikus, EU-ellenes pártokat is, amitől Juncker határozottan elzárkózott.

A korábbi luxemburgi kormányfő – akárcsak riválisai – megismételte, hogy az EP-választás eredményének tiszteletben tartását várja el a tagországok állam- és kormányfőitől, akik kedden este gyűlnek össze Brüsszelben, hogy egyelőre konkrét nevek nélkül a szavazás kimenetelét megvitassák. Junckert a sajtótájékoztatón két kérdező is emlékeztette Orbán Viktor élénk figyelmet kiváltó interjújára, amelyben a miniszterelnök közölte, hogy a kormánypárt nem támogatja, hogy a néppárti hivatalos jelölt bizottsági elnök legyen.

Juncker kategorikusan nemmel felelt arra a kérdésre, miszerint félreállna egy másik néppárti jelölt kedvéért. Majd pedig azt fejtegette, hogy az állam- és kormányfők a lisszaboni szerződés aláírásával kötelezettséget vállaltak arra, hogy figyelembe veszik az EP-választások eredményét. „Ha ettől a pozíciótól el akarnak térni, akkor az az ő problémájuk, nem az enyém” – mondta lakonikus rövidséggel. Hozzátette, hogy a bizottsági elnök személyének mostantól nem szabad folyosókon eldőlnie.

A Néppárt húzóembere azt is közölte, hogy nem fog térden csúszva könyörögni a szocialistáknál a parlamenti többség bebiztosítása érdekében. „Tiszteletben kell tartanunk a választók akaratát, akik világos jelzést küldtek arra vonatkozóan, hogy melyik a legerősebb párt” – mutatott rá Jean-Claude Juncker.