Peterdy Vince díjat adományozott T. Mészáros Andrásnak a Pest megyei és Érd Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamarája. Érd polgármestere a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében végzett kimagasló munkájának eredményeként vehette át az elsimerést a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében.

A rendezvényen Érd polgármestere Érd jelentősége Pest megye életében címmel tartott előadást.

Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Főtitkár Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örülök és megtisztelő, hogy itt lehetek ezen a tanácskozáson, és beszélhetek arról, mi Érd Megyei Jogú Város jelentősége Pest megye életében. Örülök egyrészt azért, mert egy válsággal terhelt, nehéz időszak után Érd, amely a megye legnagyobb városa, és amelyet városi rangja ellenére is sokáig csak falunak neveztek, végre fejlődésnek indult. Örülök azért is, mert a vállalkozókkal és az Iparkamarával való együttműködésünk e fejlődés egyik fontos eleme. Ezért már itt az elején szeretném megköszönni Elnök úrnak és Főtitkár úrnak ezt a gyümölcsöző viszonyt.

Előadásom időkerete korlátozott, ezért csak jelzés szinten van mód beszélni Érd Pest megyében betöltött szerepének fontos szegmenseiről. Így szólni fogok röviden a várost jellemző társadalmi és gazdasági adatokról, a véghezvitt fejlesztésekről, a területfejlesztési koncepciónkról és végül a minderre építkező jövőképről.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ahhoz, hogy képet kapjunk Érdről, mindenekelőtt ismernünk kell a várost jellemző alapvető társadalmi és gazdasági adatokat.

Örömteli hír, hogy az ország egészére jellemző népességcsökkenés Érd esetében nem jelentkezik. A város állandó népessége a 2002-ben számlált 56.823 főhöz képest 2012-ben 65.484 főre, 2013-ban 65.554 főre emelkedett, ami 15,3 %-os növekedést mutat. Ez a növekedési tendencia pedig a hamarosan elköszönő évben is folytatódott. Az Érdi Járás településeinek népességszáma Érdéhez hasonlóan ugyancsak növekedett az elmúlt 10 év során. 2011-re a 2001-es adatokhoz viszonyítva 10.684 fővel nőtt a kistérség állandó népessége. Ez a növekedés a nagyarányú beköltözéseknek köszönhető elsősorban, ami egyebek mellett azt jelzi, hogy Érd és környéke az elmúlt években vonzó vált a fővárost elhagyni szándékozók, az agglomerációban új otthont keresők számára.

Bár az élve születések száma 2011-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, azonban 2012 óta itt is növekedés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan viszont a halálozások száma is folyamatosan növekszik. Az elmúlt 10 év alatt a város lakosságának nemek szerinti arányát a stabilitás jellemezte. A nők és a férfiak nagyjából fele-fele arányban vannak jelen a város lakosságához viszonyítva. Az elöregedés sem jellemzi Érd lakónépességét, szemben az országos tendenciával. A KSH 2012. évi adatai alapján a házasságkötési szándék ugyancsak növekedésnek indult, viszont ezzel párhuzamosan a válások száma is emelkedett.

A képzettségi adatokat megfigyelve megállapítható, hogy Érden a népesség iskolázottsága magasabb, mint az országos átlag. Az érettségizettek és a diplomások száma folyamatos növekedést mutat. Az általános iskolai osztályt sem végzettek aránya rendkívül alacsonynak mondható városunkban, a legfrissebb adatok (2011) szerint 0,94 százalék, míg ez az arány 2001-ben még 8 százalék volt.

2013-ban Érd városában a nyilvántartott álláskeresők száma 1 748 fő volt. 2000 és 2011 gyakorlatilag stagnált, majd – a gazdasági válság hatására is – a 2008-ról 2009-es évre a nyilvántartott álláskeresők száma a kétszeresére emelkedett, ahogy a tartós munkanélküliek száma is nagymértékben emelkedett. A gazdaságilag aktív népesség száma Érden magas, viszont a helyi foglalkoztatottság alacsony, mivel az itt élők jelentős része más településen talált munkát.

Az érdiek jövedelmi helyzete a Pest megyei városok átlagától jobb helyzetben van. 2012-ben az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó 362 ezer Ft volt. Az életminőséget meghatározó lakásállományi statisztikai adat 2011-ben a következő képet mutatja: a lakásállomány 98,6 %-a földszintes lakóingatlan. Érden túlsúlyban vannak a 3 – 4 szobás lakóingatlanok és az országos átlaghoz képest a lakások 98,6 %-a magánszemélyek tulajdonában van. Az érdi lakások többségének minősége a mai kor igényeinek megfelelő.

A gazdasági környezetről röviden: az érdi székhelyű vállalkozások alapvetően kisméretűek és a hazai piacra orientálódnak. Érden jelenleg korlátozott a külföldi gazdasági társaságok jelenléte. A helyi iparűzési adó bevételeit megvizsgálva az látható, hogy a város 2010-ig növekvő leszakadást mutat a többi megyei jogú városokhoz képest. A település gazdasági arculata átalakulóban van. Több nagyléptékű beruházás is megvalósult az elmúlt években Érden (a DM, a Prettl és a Mobis Zrt fejlesztéseit említem elsősorban), mely befolyással lehet a település gazdasági helyzetére hosszabb távon. A helyi iparűzési adót fizetők alapján a legjelentősebb gazdasági ágazatok: kereskedelem, feldolgozóipar, villamos-energia és gázellátás, szállítás és raktározás.

A mikro és kisvállalati szféra a meghatározó, míg a közép és nagyvállalati szféra rendkívül fejletlen. Az érdi lakosok körében felülreprezentáltak a vezetőként dolgozók, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak, az irodai és ügyviteli pozícióban dolgozók, valamint az ipari-építőipari foglalkozásúak. A gazdaságfejlesztési akcióterület érintett ingatlanjai lényegében magántulajdonban vannak.

Érd elérhetősége nemzetközi összevetésben is kedvezőnek ítélhető, különösen fontos, hogy a települést három európai törzshálózati folyosó is érinti. Így a kereskedelmi és logisztikai szegmensben tevékenykedő vállalkozások kedvezőbb helyzetben vannak Érd elhelyezkedése miatt, hiszen ez a törzshálózat képezi majd a szállítás gerincét az európai egységes piacon. Mindezek tükrében büszkén jelenthetem – és kérem, ne vegyék szerénytelenségnek a kijelentésemet: olyan sikeres nyolc évet tudhat maga mögött városunk, amelyben hosszú évtizedek óta nem volt része.

Az elmúlt években közel 50 milliárd forintnyi uniós támogatást sikerült elnyernünk. Ezzel Érd Megyei Jogú Város a legtöbb pénzt elnyerő városok közé lépett, de ami ennél is fontosabb: több mint 90%-os eredményességünkkel az ország legsikeresebben pályázó városa vagyunk. Csak néhányat szeretnék kiemelni sikeres fejlesztéseink közül:

1. Mindenekelőtt az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként létrejött csatornázási programunkat, amely gyakorlatilag száz százalékban csatornázottá tette városunkat.
2. E mellett felújítottuk és gimnáziumi évfolyammal bővítettük a Gárdonyi általános iskolánkat, amelynek első évfolyama idén érettségizett.
3. Felújítottuk és mintegy 400 férőhellyel bővítettük óvodáinkat, így ma már minden érdi szülő, aki ezt szeretné, itt járathatja óvodába a gyermekét.
4. Felújítottuk és egynapos sebészettel működtetjük az immár évi egy millió betegesetet ellátó járóbeteg-szakellátó központunkat és szinte valamennyi házi orvosi rendelőnket. Megoldottuk a RÁVNA vízelvezetését és elkezdtük a felszíni vízelvezetés problémájának megoldását. Mindemellett pedig több mint 50 km új utat építettünk.

A lista nem teljes, mindössze azt kívántam ezzel jelezni, hogy élni tudtunk a kínálkozó lehetőségekkel. És ez csak összefogással volt lehetséges.

Lehetőség és összefogás!

Meggyőződésem, hogy egy város, egy térség, a megye fejlesztéspolitikájának ezek bizony kulcsszavai. Az elmúlt években a szakmai és civil szervezetek, a város jövőjéért elkötelezett politikusok és a lakosság összefogása adta meg azt az erőt és lendületet, amely segített élni a kínálkozó lehetőségekkel. S mindezek révén évtizedek óta halogatott fejlesztéseket tudtunk elkezdeni és szerencsére befejezni. Érd Pest megye legnagyobb, megyei jogú városaként, járási központjaként, abban érdekelt, hogy a térség növekvő, fejlődési pályára állhasson, amelyhez a hazai és uniós források megszerzése elengedhetetlen. Mint itt mindannyian tudják, gyökeresen megváltozott az uniós források elosztása a 2014 és 2020 közötti időszakban. Ahhoz, hogy a megye települései ebből megfelelő fejlesztési pénzekhez juthassanak, alkalmazkodnunk kell ehhez az új helyzethez.

Az egészségügy, a zöldgazdaság, az otthonteremtés, a vállalkozásfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és a közlekedésfejlesztés mind olyan terület, amelynek fejlesztése nélkül lehetetlen tartós fejlődésről beszélnünk. Ezek révén nyílhat komoly esély arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A fejlesztéspolitika egyik nagyon fontos eleme, hogy kitörési pontokat nyisson, serkentse a helyi gazdaságot, s termékeny terepe legyen a vállalkozói ötleteknek és törekvéseknek.

Mindezeket figyelembe véve készítettük el nemrég városunk Településfejlesztési Koncepcióját, megfogalmazva azt a jövőképet, amelyben a város lakói az elkövetkező években élni kívánnak. Az Érden élők, itt vállalkozásokat működtetők soha nem látott mértékben válaszoltak kérdőívünkre, s ennek megfelelően a tervezés széleskörű partnerséggel és konzultáció révén valósult meg.

Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a társadalmi, gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába.

Ennek nem más volt a célja, mint hogy a stratégia által érintettek teljes körűen részt vegyenek a tervezési és végrehajtási folyamatokban, és a megfogalmazott vélemények a város társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális életét illetően a lehető legnagyobb mértékben megjelenjenek a tanulmányokban. A koncepció kialakítása során természetesen pozitív és negatív jelenségek is megállapítást nyertek.

Jellemző például a mikro-vállalkozások túlsúlya, melyek alacsony tőkével, csekély létszámmal működnek, fejlődési potenciáljuk alacsony. A helyi vállalkozások K+F tevékenysége limitált. A turizmus a kedvező adottságok ellenére is fejletlen.

Érd ugyanakkor kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, mely biztosíthatja a fejlődés alapjául szolgáló helyi gazdaság fejlesztését és a tágabb, regionális kapcsolatok erősítését. A kiemelkedő térségi adottság mellett a rendelkezésre álló humánerőforrások minősége is kedvező képet mutat. Érd lakosainak nagy része fiatal – az ország egyik legfiatalabb átlagéletkorú városáról beszélünk – és az országos átlagot meghaladó iskolázottsággal rendelkezik.

A gazdaságilag aktív népesség magas száma jellemzi Érdet a Pest megyei járásközpontokhoz képest. Erre a szellemi tőkére alapozva teremthető meg egy tudatos gazdaságfejlesztési program.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Most pedig tisztázzuk, hogy Érd milyen szerepet akar betölteni a jövőben Pest megye életében. Az elmúlt években ugyanis csak az alapjait tettük le a tartós fejlődésnek, ahhoz viszont, hogy ez hosszabb távon is értelmet nyerjen, a jövőre vonatkozó világos koncepció szükséges.

1. Érd a jelenlegi társadalmi, gazdasági, természeti erőforrásaira építve, azok továbbfejlesztésére törekedve, a lakosságból erős kötődést kiváltó, értékeit megőrző és területi adottságaira építkező, versenyképes, prosperáló gazdaságot teremtő, élhető és vonzó város kíván lenni.
2. Érd olyan város szeretne lenni, ahol a lakossági igények megjelennek a döntésekben és a végrehajtási folyamatokban is. Korszerű humáninfrastruktúrával rendelkező város akar lenni az oktatás, egészségügy, szociális biztonság területén, mely a lakosság helyzetének javulását mozdítja elő és biztosítja az egyébként évről évre növekvő népesség megtartását.
3. Olyan várost szeretnénk, amely a helyi és járási igényeket kiszolgáló, korszerű és hatékonyan működő oktatási, egészségügyi és szociális intézményrendszerrel rendelkezik, mely minőségi és teljes körű szociális szolgáltatásokat nyújt mind a településen élők, mind a környékbeli polgárok számára.
4. Érd olyan város szeretne lenni, mely Érdre irányuló erős beszállítói kapcsolatokkal rendelkezik, stabil, versenyképes, intermodalitását és közlekedési adottságait maximálisan kihasználja.
5. Szeretnénk, ha erős kis- és középvállalkozói réteg, innovatív vállalkozások lennének jelen a városban és a tudás-intenzív, kreatív iparágak megerősödése jellemezné, melyek helyi szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak.
6. Érd olyan város szeretne lenni, mely élhető és minőségi városi helyeket teremt, biztosítja a közösségi kapcsolatok építésének színtereit, erősíti a lokálpatriotizmust, környezetét óvja és ápolja, közlekedési kapcsolatrendszerét racionalizálja, kulturális és természeti értékeire, adottságaira építkezik.
7. Érd az agglomerációban önálló identitással rendelkező, kertvárosi karakterét erősítő város kíván lenni, a lakosság alap- és középfokú igényeinek városon belüli kielégítésével, a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nyújtásával.
8. A budapesti agglomeráció nyugati kapujának szerepét kívánja erősíteni a humán/intézményi szolgáltatási, valamint a gazdasági területeken.
9. A környező települések számára mikrotérségi központként alternatív és fenntartható lehetőségeket kínál Budapest mellett.
10. A Duna-parti és közlekedési adottságait kihasználva országos jelentőségű kikötői/logisztikai szerepet kíván betölteni.
11. Érd a Duna-part természeti területeit a térség rekreációs, sport és turisztikai célpontjává kívánja fejleszteni, adottságainak megőrzésével és értékeire építve.

Mindez, amit idáig felsoroltam, nem valósítható meg gazdaság- és vállalkozásfejlesztés nélkül. A gazdasági élet szereplői által előállított termékekből és szolgáltatásokból származó bruttó hozzáadott érték nagysága adja ugyanis a fejlesztések megvalósításainak feltételeit, ez gyakorol hatást a helyi foglalkoztatásra, ez teszi lehetővé új munkahelyek létrehozását, valamint a meglévők fenntartását és ez befolyásolja az adóbevételek keletkezése révén az önkormányzati feladatok elvégzését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A tervezett fejlesztések és programok megvalósításával a város fő célja, hogy versenyképes munkahelyeket teremtsen, a jelenlévő képzett munkaerő számára helyben kínáljon munkát, versenyképes vállalkozásoknak tudjon ideális helyszínt biztosítani, s így versenyképes település lehessen. Ehhez „vállalkozói falu” létrehozására, az innováció erősítésére, befektetéseket ösztönző programok létrehozására, a vállalkozások közötti és az érdekvédelmi szervezeteikkel való együttműködés további erősítésére van szükség. Ennek kulcsszavai a jövőben is: lehetőség és összefogás.

Ehhez Érd továbbra is partner, mind a megyével, annak településeivel, mind pedig az Iparkamarával. Hiszem, hogy együttműködésünk, az összefogás hatékonyságának további növelése még sikeresebbéé teheti mind Érdet, mind pedig Pest megyét.

Köszönöm, hogy meghallgattak!