“Megakadályozzuk a betegségek terjedését”

Influenzafigyelés, iskolai felvilágosítás, lakossági panaszok kezelése, menzák ellenőrzése – egyebek közt ezzel foglalkozik a Járási Hivatalhoz tartozó Járási Népegészségügyi Intézet, azaz közismertebb (régi) nevén: az ÁNTSZ. Hogy mi minden tartozik még a feladatkörükbe, mi a helyzet Érden az influenzával, jelent-e problémát manapság a tetvesség, milyen ajánlott védőoltásokat érdemes beadatni és milyen a menzákon felszolgált étel minősége, arról dr. Katona Ildikó járási tisztifőorvossal beszélgettünk.

Hasonló tartalmaink:

A ’90-es évek elejéig KÖJÁL-ként ismertük, majd az ÁNTSZ lett a jogutóda (kibővült feladatkörrel). Az elmúlt években zajló közigazgatási átalakításokkal párhuzamosan megváltozott a népegészségügyi rendszer is: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal mellett új elnevezést kaptak a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei; ezek koordinálják a járásokhoz tartozó (illetve fővárosi kerületi) népegészségügyi intézeteket. Az „érdi ÁNTSZ” tehát pontos megfogalmazásban PMKH Érdi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet, vezetője pedig dr. Katona Ildikó járási tisztifőorvos. Vele beszélgettünk arról, mi az intézet feladata, milyen kérésekkel, kérdésekkel keresik fel a szervezetet az intézmények, illetve a lakosság.


– Az átlagember munkájuknak csupán egy-egy szeletét ismeri. Fel tudná-e sorolni, milyen feladatokat lát el a Járási Népegészségügyi Intézet?

– Népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatokat látunk el. Járványügyi, kórházhigiéne, élelmezés-, település- és környezet-, valamint gyermek- és ifjúságegészségügy, kémiai biztonság, egészségnevelés és a védőnői és ápolónői szakfelügyelet – ezek a feladatok tartoznak hozzánk, nemcsak az Érdi, hanem a Budakeszi Járásban is, ami 19 települést és 200 ezer lakost jelent. Az imént felsorolt fő feladatokat inkább nem bontanám tovább, mivel annyira sokrétű a tevékenységünk, inkább pár tipikus példát mondanék: intézetünk osztja ki a házi- és gyermekorvosoknak a védőoltásokat, mi engedélyezzük az elhunytak boncolás nélküli hamvasztását, mi adjuk ki (és vonjuk vissza) a házi- és gyermekorvosok praxisengedélyét, fertőző betegség esetén felkeressük és kikérdezzük a hozzátartozókat, és intézkedünk, hogy a fertőzés tovább ne terjedjen.

– Gondolom, itt nem olyan betegségekről van szó, mint például a bárányhimlő.

– Az is, de inkább a széklettel terjedő (hányással, hasmenéssel járó) megbetegedésekre gondolok, mint például a mindenki számára legismertebb szalmonellózis. A hasmenéses megbetegedések elég gyakran fordulnak elő, nagyjából minden napra jut egy-egy bejelentés, és rendszerint az élelmiszer nem megfelelő kezelése kapcsán, vagy a személyi higiénés szabályok megsértése miatt alakulnak ki. Ilyenkor felderítjük az okot, és megakadályozzuk a betegség továbbterjedését. Nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre is – az a dolgunk ugyanis, hogy úgy alakítsuk az embert körülvevő élő és élettelen környezetet, hogy az ne legyen betegség forrása, azaz: az emberek tiszta és egészséges környezetben éljenek, dolgozzanak. Ezt szolgálja többek között az épülő ingatlanok terveinek véleményezése. A már működő intézmények ellenőrzése is feladatunk, az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kapott terv alapján, és saját ütemterv szerint is. Ellenőrzésre megyünk ki akkor is, ha valaki panaszt tesz.

– Mely ügyekben érkeznek leggyakrabban ilyenek?

– Rendszerint a szomszédok panaszkodnak a mellettük lakóra, például azért, mert az állatokat tart, vagy – ez Érdre jellemző probléma – kivezeti közterületre az emésztő tartalmát. Ez utóbbi szerencsére a csatornázás óta már nem túl gyakori panasz.
Gyakran felhalmozott szemétről, elszaporodott rágcsálókról, rovarokról érkezik bejelentés. Összességében a területről évi 100-120 panasz érkezik be, ezeknek körülbelül a fele megalapozott. Minden esetben kimegyünk a helyszínre, és kivizsgáljuk az esetet. Intézkedni akkor tudunk, ha rágcsálók, rovarok elszaporodását tapasztaljuk – hulladék-ügyben az önkormányzatnak, talajszennyezés esetén a környezetvédelmi hatóságnak kell megtennie a szükséges lépéseket. Úgy tudunk a leghatékonyabban lépni, ha az érintett hatóságok együtt mennek ki a helyszínre, hiszen így rögtön intézkedhet az illetékes. Ezeken kívül érkeznek panaszok az egészségügyi ellátással kapcsolatban is. Rendszerint azt kifogásolja a bejelentő, hogy nem látta őt el az orvos, mert nem az adott ellátási területen lakik, de sokan panaszkodnak a nem megfelelő minőségű ellátásra is (ez általában fogorvosoknál fordul elő), illetve jelzik, hogy nem jutnak hozzá az elhunyt rokonuk orvosi kezelésével kapcsolatos dokumentumokhoz.

– Megtörténhet az is, hogy a lakosság nem mint hivatalhoz, hanem mint szolgáltatóhoz fordul az intézethez, például azért, hogy bevizsgáltassa a kútját?

– Természetesen fordulhatnak hozzánk ilyen esetben is, hiszen a megyei intézetnek van laboratóriuma, ez azonban vállalkozói tevékenységnek számít (feltéve, hogy az ingatlanon van vezetékes víz), és több tízezer forintba kerül. Ami a kútvizet illeti, bevizsgálatlanul nem javasoljuk sem ivásra, sem medence feltöltésére, locsolni azonban lehet vele, még a zöldséget, gyümölcsöt is.

– Az influenzával kapcsolatban mik az intézet feladatai?

– Igen, egyrészt a házi- és gyermekorvosok húsz százalékának bevonásával adatokat gyűjtünk az influenzafigyelő szolgálat keretében. Az orvosok hétfőn délig jelentik nekünk, hogy hányan fordultak meg náluk összesen, és ebből hányan influenzaszerű tünetekkel. A kapott adatokból kimutatásokat készítünk. Másrészt kiválasztunk két orvost, akik a kimondottan influenzára utaló tünetekkel érkező betegektől garat- és orrváladékot vesznek. A mintát futár viszi az Országos Epidemiológiai Központba, ahol diagnosztizálják a vírust. Mi osztjuk ki az influenza elleni oltóanyagot (és az egyéb kötelező védőoltások vakcináit is) is a házi- és gyermekorvosoknak. Ebben a szezonban 13 ezer influenza elleni oltóanyagot kaptunk – ennyi el is fogy a területen.

– Van-e egyébként influenzajárvány Érden?

– Igen. A 4. heti adatok alapján az érdi járványgörbe Pest megyével együtt mozgott, és a megye egyik legfertőzöttebb területének számít. Azt szokták mondani a kollégák, hogy a megyében Érden kezdődik az influenzajárvány. Lehet benne valami…

– Említette a védőoltásokat. Ön szerint milyen ajánlott oltásokat érdemes beadatnunk?

– Mindegyiket. Van olyan orvos, aki védőoltást ajándékoz a családtagjainak. Szerintem ez jó ötlet. Aki szeretne felvilágosítást kapni egy-egy ajánlott védőoltásról, forduljon hozzánk, a kollégáim szívesen segítenek. Tisztában vagyok azzal, hogy a különféle rémhírek hatására egyes emberek – szülők – védőoltás-ellenesek, de gondoljunk arra, hogy hány olyan betegség van (diftéria, gyermekbénulás, szamárköhögés), ami a védőoltásoknak köszönhetően ma már nem fenyegeti a gyermekeket. Nemcsak a védőoltásokkal kapcsolatban adunk egyébként felvilágosítást, hanem, ha hívnak minket, szívesen kimegyünk iskolákba is, és az egészséges életmóddal, a szexuális úton terjedő betegségekkel, illetve a droggal, a dohányzással kapcsolatban is tartunk felvilágosítást.

– Mi a tapasztalat, igénylik-e a mai világban a kamaszok az ilyen témájú beszélgetéseket?

– Nagyon. Egyes témákat változatlanul tabuként kezelnek egyes pedagógusok. A szexualitás, az AIDS, a drog témáját a kollégáim nagyon jól feldolgozták, és a kezdeti zavart nevetgélés után valóban jó beszélgetések szoktak kibontakozni. Nemcsak iskolákba megyünk természetesen, hanem egészségnapokon is jelen vagyunk.

– Ha már iskoláról esett szó, részt vesznek a közétkeztetési ellenőrzéseken is.

– Igen, és nemcsak a higiénés körülményeket vizsgáljuk, hanem időnként megnézzük az ételek alkotóelemeit is (szénhidrátok, energia, zsír, ásványi anyagok mennyisége stb). Ha panasz érkezik, soron kívül mintát veszünk, és a megyei laboratóriumban megvizsgálják a kollégák. Érdről, Biatorbágyról, Törökbálintról és Budakesziről jöttek ilyen jellegű szülői megkeresések az utóbbi években.

– És mit mutatnak a vizsgálatok, milyen a menzákon felszolgált ételek minősége?

– Többnyire megfelelő; a mennyiségi normának igyekszik eleget tenni a szolgáltató, inkább a minőségi problémák dominálnak. Szeptembertől a nyersanyagnorma változásával új ételeket és alapanyagokat vezetnek majd be – ezeket meg kell szokniuk a gyerekeknek. A szolgáltatók egyébként már most készülnek az átállásra.
És ha iskolánál tartunk, érdemes pár szót ejteni a tetvességről is. Az iskolai védőnők folyamatosan átnézik a gyerekek fejét – ők azok, akik az önkormányzat által biztosított irtószerrel megkezdik a kezelést is. Ahol nem tudnak megbirkózni a helyzettel, mert a családból a gyerekek folyamatosan hozzák a tetveket, ott mi próbálunk segíteni: tanítjuk őket, kezeljük a családot, ha szükséges. Hatóságként is eljárhatunk.

– A tetvesség gyakori manapság?

– Nem, inkább azt mondanám, stagnál a helyzet. Van egy-egy település, egy-egy góc, amit nem tudunk felszámolni, de általánosságban elmondható, hogy nincs változás az elmúlt évekhez képest.

– Szó esett a szakhatósági tevékenységről, az ellenőrzésekről, a panaszok kivizsgálásáról, a felvilágosító tevékenységről, az influenzával kapcsolatos teendőkről, és mindezek mellett még számtalan feladatot ellátnak a 19 településen. Hányan végzik ezt a munkát az érdi intézetben?

– Rajtam kívül van egy helyettes tisztiorvos, valamint 14 közegészségügyi felügyelő; őket speciálisan e tevékenységre képezték az egészségügyi főiskolán. Van egészségőr kollégánk is, illetve egy adminisztrátorunk és egy gépkocsivezetőnk, autóval. Mivel nagy az illetékességi területünk, és van olyan település, amelyik 50 kilométerre fekszik Érdtől, nagyon meg kell szervezni a kiszállásokat: ha például az egyik kolléga Zsámbékra megy, útközben leteszi (majd visszafelé jövet felveszi) a másikat. Szoktunk kapni autót a Járási Hivataltól, és előfordul az is, hogy a tömegközlekedést vesszük igénybe, ez utóbbi azonban gyakran körülményes és időkieséssel jár. Márpedig az idő nagyon fontos tényező, hiszen tevékenységünk körülbelül fele, a határidők szigorú betartásával, a területen zajlik. Emellett az Intézetben a területi munka adminisztrációját is el kell végeznünk. Érdemes megemlíteni: tavaly 6255 ügyünk volt. Nem csoda, hiszen a miénk a legtöbb lakost ellátó járási intézet a megyében, de talán az egész országban is.

Érdi Újság, Ádám Katalin

Címkék