Érd úgy döntött, hogy számít a diákokra, tényleges lehetőséget biztosítva számukra a terveik megvalósításában, legyen ez programszervezés, pályázatok készítésében való közreműködés valamint a képviselői, polgármesteri munkába való betekintés lehetősége: ősszel megalakul Érd Ifjúsági Önkormányzata. A diákönkormányzat választásának és működésének komoly eljárásrendje lesz, melyet Alapokmánya rögzít.

Magyarországon nem egyedülálló a diákpolgármester-, vagy a diákönkormányzat-választás, több nagyvárosunkban hagyománya van a diákparlamentnek. De vajon csak a választás eredménye és az odáig tartó út a fontos, vagy ezeknek a diákképviselőknek van tényleges beleszólásuk, lehetőségeik és anyagi forrásuk céljaik elérése érdekében?

A többi nagyvároshoz hasonlóan Érden is egy évre választják meg a diákpolgármestert, ez alól Miskolc kivétel, mert ott két évre. A békéscsabai gyakorlathoz hasonlóan Érden is lehetősége lesz a diákképviselőknek részt venni a városi közgyűléseken, ám itt nemcsak részt vehetnek, hanem bele is szólhatnak az őket érintő ügyekbe. Kéthavonta ülésezniük kell és véleményt alkotni a diákságot érintő témákban. Megtapasztalhatják, milyen felelősséggel jár mások képviselete, és a rendelkezésükre bocsátott összeg hatékony felhasználása.

A diákönkormányzat választásának és működésének komoly eljárásrendje lesz etikai kódexszel, melyet a március 15-ei ünnepi közgyűlés tárgyalt meg és fogadott el. Ezután a polgármester kitűzi a választás időpontját is.

A diákönkormányzat Alapokmánya tartalmazza majd a választás rendjét, és a megválasztott tisztségviselők jogait és kötelezettségeit.  

A várhatóan szeptember végén sorra kerülő választáson az érdi középiskolák (Vörösmarty Mihály Gimnázium, Gárdonyi Géza Gimnázium, Kós Károly Szakképző Iskola) tanulói vehetnek részt. Valamennyi érdi középiskolás (9-12. évfolyamosok) választójoggal rendelkezik, és minden érdi, nem végzős évfolyamba járó középiskolás indulhat a választáson. Ám minden középiskola maximum két polgármester-jelöltet indíthat – a jelölést az iskolák saját hatáskörben intézik.

Minden polgármester-jelölt öt főből álló képviselő-jelölti listát állít.
A jelöltek egy hetes képzésen vesznek részt, amelyen sok egyéb mellett az önkormányzati munkáról, az érdekképviseletről, kommunikációról, várospolitikáról, képviselői munkáról hallgathatnak előadásokat.
A jelöltek választási kampányt folytathatnak.

Kétlistás-szavazás lesz: az egyik listán a diákpolgármester-jelöltekre lehet szavazni (maximum 6 fő, iskolánként 2-2), a másik listán a diákképviselő-jelöltekre (öt főre a maximum 30 fő). A választásban részt vevő középiskolák eltérő diáklétszáma okán a szavazatok összeszámolása súlyozva történik, így kiküszöbölhető, hogy a nagyobb létszámú iskola egymaga döntse el a szavazást.

A legtöbb szavazatot kapó diákpolgármester-jelölt lesz a polgármester, a második legtöbb szavazatot kapó az alpolgármester. A diákképviselő-jelöltek listájáról az első öt legtöbb szavazatot kapó lesz diákképviselő. A mandátumuk egy évre, a következő választásig szólnak.
A diákönkormányzat munkájában tanácskozási joggal az érdi általános iskolák egy-egy fővel részt vehetnek.

A diák-képviselőtestület a munkáját a városi közgyűlés mintájára végzi.
- kéthavonta legalább egyszer közgyűlést tartanak. A diákságot érintő kérdésekben tanácskozási és javaslattételi joggal vehetnek részt a közgyűlés és a bizottságok munkájában
- határozati javaslatokat fogalmazhatnak meg az érdi diákságot érintő területen, így egyebek mellett: ifjúsági, sport és kulturális rendezvények, egészségügy, városfejlesztés, környezetvédelem, városi és testvérvárosi kapcsolatok, nemzeti és helyi hagyományok ápolása.