A tizedikes Tomka Lilla évek óta vív, versenyekre jár, szabadidejében fest. Nemrég fél évet Ausztráliában töltött, ahol nemcsak élményekkel gazdagodott, hanem az önbizalma is megnőtt. Azt mondja: ha nincs ez az út, nem mert volna jelentkezni a diákpolgármester-választásra. A Gárdonyi iskola jelöltjével beszélgettünk.

– Miért indul egy tizenéves lány egy diákpolgármester-választáson?

– Megtetszett az a lehetőség, hogy városi szinten képviselhetem a diákokat. Úgy látom, hogy több, fiataloknak szóló fejlesztést is meg lehetne valósítani Érden. Mikor először olvastam a felhívást, még kicsit bizonytalan voltam, de a tanáraim és a diákok is támogattak.

– Ha megválasztanák, hogyan férne bele az életébe a diákpolgármesteri teendők ellátása? Mennyire zsúfoltak a mindennapjai?

– Nagyon szeretek festeni, emellett sportolok is: évek óta vívok, heti négy edzésem van az ÉTC-nél – igaz, most kihagytam egy fél évet –, de ha megnyerném a választást, ennek rendelném alá a sportot, a művészeteket.

–  Sérülés miatt volt kénytelen kihagyni?

– Nem, Ausztráliába utaztam az apukámhoz, ott jártam gimnáziumba egy fél évet, azaz júliustól januárig. Sydneyben a bevándorlók iskolájában tanultam, ahol a nyelvtudás szintje szerint sorolták be a diákokat az osztályokba. Végzős voltam; pont akkor kerültem volna át egy átlagos gimnáziumba, amikor hazajöttem. A végzősöknek egyébként rengeteg pályaorientációs foglalkozást, kirándulást szerveztek, és nagy hangsúlyt fektettek a sportra is: rendszeresek voltak az iskolák közti versenyek. Ez nagyon tetszett odakint.

– Minden bizonnyal rengeteg élménnyel tért vissza Magyarországra. Mit „hozna haza” a kint látottakból, tapasztaltakból?

– Az emberek hozzáállását. Segítőkészek, jókedvűek, odafigyelnek egymásra.

– A nyelvtanulásban nagy előrelépést jelenthetett ez a fél év…

– Igen, amint hazajöttem, letettem a középfokú nyelvvizsgát, és tervezem a felsőfokút is. Egyéb területen is sokat adott nekem ez az út: megnőtt az önbizalmam. Megéltem, hogy meg tudom állni a helyemet a megszokottól eltérő körülmények között is. A kinti iskolakezdés bizony nem volt egyszerű, hiszen mindenki angolul beszélt körülöttem, ráadásul olyan akcentussal, hogy kezdetben alig értettem. Ha nincs ez a külföldi út, ez az élmény, valószínű, hogy nem is mertem volna jelentkezni a diákpolgármester-választásra.

– A megmérettetéstől függetlenül, hogyan képzeli a jövőjét?

– Szeretnék még ellátogatni Ausztráliába. Az érettségi után pszichológia szakra készülök, de gondolkozom azon is, hogy az angollal foglalkozom majd. Nagyon szeretem a nyelveket. Ami az idei évet illeti, sokat kell tanulnom, mert a féléves kiesés miatt nagy az elmaradásom. Jövőre viszont már tiszta lappal indulok.

– Mikor indul a választási kampány?

– Igazából csak szeptemberben – a választás a hó végén lesz –, de már nyáron készülni fogok, és a képviselőjelöltekkel is bizonyára találkozunk majd a szünidőben. A tanáraim és a diákok egyébként mindenben támogatnak és segítenek. Augusztusban vár még ránk egy tábor is, az önkormányzat szervezésében.

Ádám Katalin

Érdi Újság