Mondhatnánk, hogy csak egy „szokásos” cukiság született Budakeszi Vadasparkban, de a kis patás jövevény plüss figurákat megszégyenítő bársonyosságát, pajkosan csillogó szemeit és null-kilométeres patái látványát igazából nem lehet megszokni…

A tavalyi fagyos időjárási viszonyokhoz képest most (2016. április 21.) simogató napsütés és illatos tavasz fogadta az új jövevényt, aki szemmel láthatóan már most kiérdemelné a világ legcsintalanabb báránya címet! Mint minden valamirevaló muflon, születése után alig egy órával már nem csak hogy állt a saját lábain és nem keverte össze őket, de minden gond nélkül sprintelt is a mamája után…! Villámgyorsaságából adódóan a hirtelen előtte termő akadályok (más muflon, kóbor fa, orvul az orra előtt termő kerítés, stb.) kikerülésével, a kanyarok bevételével és a fékezéssel akad még gondja, de néhány nap múlva ezek az apró technikai problémák is biztosan megoldódnak!

Érdi lakcímkártyával kedvezményes áron lehet belépőjegyet váltani a vadasparkba!

Rendszertan, elnevezés: párosujjú patások rendje. Tülkösszarvúak családja, kecskeformák alcsaládja, vadjuh nembe tartozó alfaj. A hímeket kosnak, a nőstényeket juhoknak, a szaporulatot báránynak nevezik.

Elterjedés, élőhely: hazánkban nem őshonos. Tiszta vérvonalú muflon állomány csak Korzika és Szardínia szigetén él. Közép-, és Dél Európába is innen telepítették be. Hazánkban 1868-ban, vadászati céllal honosították meg. A Kárpát-medence minden középhegységi területén előfordul. Magyarországon a homoki területektől a sziklás, 800 m feletti magasságokig sok helyen megtaláljuk. A csülkök koptatásának kényszerűsége miatt kedveli a kötött, köves váztalajokat, és azokat az idősebb cserje szint nélküli erdőállományokat részesíti előnyben, ahonnan legelés közben kilát.

Megjelenés: a vadjuhok közül a legkisebb termetű. Testhossza 120-135 cm hosszú, tömege 30-45 kg. Bundája gesztenyebarna, a hasa és a farán található fehér foltja- tükre-fehér. A kosok sötétebb színű szőrzetén, a hát vonalán fekete csík húzódik, a hát két oldalán fehér folt, úgynevezett nyereg található. A kosok legjellemzőbb küllemi bélyege a hátrafelé erősen ívelt, barázdált szarv, melyet formája miatt csigának is neveznek.

Táplálkozás: táplálékának zömét a fűfélék teszik ki, de táplálékhiányos időszakban lombot, tölgy- és bükk makkot is fogyaszt. A szarvasféléknél jóval gyakrabban kérődzik.

Viselkedés, szaporodás: főként szürkületkor aktív, de ahol nem zavarják, ott napközben is. A legtöbb juhfajhoz hasonlóan nyájba tömörül, amelyet egy idős juh vezet. A berregésnek nevezett párzási időszak október közepétől decemberig tart. Ilyenkor a kosok gyakran és hevesen küzdenek egymással.  A juhok rendszerint egy bárányt hoznak világra, amely hamar lábra áll és követi a nyájat. Gyorsan fejlődnek, egy év alatt megtízszerezik súlyukat.