A hagyományos kulturális programsorozat egyik kiemelkedő eseménye az a testvérvárosi találkozó, amely több mint egy évtizedes múltra tekint vissza településünkön. A nyitófesztivál napján sorra kerülő kerekasztal-beszélgetés kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre és a tapasztalatcserére.

Érdnek hat testvérvárosa van. Elsőként a lengyelországi Lubaczów-val írta alá a testvérvárosi megállapodást, majd az angliai Poynton, a romániai Szászrégen, a szlovákiai Léva, a szerbiai Szabadka, végül a kínai Xuzhou városa következett.

Az Érdi Napok keretében minden évben kerekasztal beszélgetést szerveznek egy-egy aktuális téma mentén. A résztvevők a korábbi esztendőkben kifejtették véleményüket többek között a szociális kérdések, a környezet- és természetvédelem, az éghajlatváltozás és energiafelhasználás, a szegénység és kirekesztés, az önkéntesség, valamint a családi gazdálkodás tárgykörében. Tavaly megemlékeztek a II. világháború befejezésének 70. évfordulójáról és tárgyaltak a fejlesztés európai évéről is.

A testvérvárosok idei, szeptember 3-án, délelőtt sorra kerülő kerekasztal beszélgetésen a kontinens egyik legégetőbb problémájáról, a migrációról és Európa jövőjéről fejtik ki a véleményüket a résztvevők. Nem feledkeznek el az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévéről, valamint arról sem, hogy az idei esztendőt Magyarország és Lengyelország évének nyilvánították.

A testvérkapcsolati mozgalom lényegét a II. világháború után Jean Bareth, az Európai Települések és Régiók (CEMR) egyik alapítója, a következőképpen fogalmazta meg: „A testvérkapcsolati mozgalom két közösség közötti olyan találkozásokat tesz lehetővé, melyek során azok – az európai értékeket szem előtt tartva – közösen lépnek fel a jelentkező problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakítanak ki egymással”. A testvérkapcsolati mozgalom alapvető értékei tehát: barátság, együttműködés, szolidaritás, kölcsönös odafigyelés egymásra.

Természetesen a testvérkapcsolatok – erre városunk is példa – gyakran több, mint két partner bevonásával is járhatnak. A jól működő testvérkapcsolatokból a közösség és a települések egyaránt profitálnak. A vélemények és nézőpontok kicserélése mellett lehetővé válik, hogy a fiatalok megismerkedhessenek más országbeli társaikkal, és ezáltal önbizalomra tegyenek szert. Segítséget nyújt számunkra abban, hogy jobban megérthessük mit is jelent Európa napjainkban és mit hoz a jövő – mutatott rá Baracskayné Komonyi Angela, a Polgármesteri Kabinet testvérvárosi kapcsolatokért felelős EU-szakértője. Hozzátette, hogy a hosszú távú együttműködés eredményeként városunkat illetően már számos példa van arra, hogy nemcsak a városvezetés tartja fenn a kapcsolatot a testvérvárosok elöljáróival, hanem a kultúra, a művészet vagy akár a közszolgáltatások és a gazdaságfejlesztés terén is tapasztalható az érdeklődés és a közeledés. A jó testvérkapcsolatban a lakosság is aktívan részt vesz. Érd kulturális szervezetei, civil csoportjai is jelentős szerepet vállalnak ebben.

Lubaczówi látogatások

Az évszázados lengyel-magyar barátságnak köszönhetően, Érd egyik legrégebbi testvérvárosa Lubaczów. Lengyelország kárpátaljai vajdaságában, az ukrán határ közelében fekszik ez a 15 ezres kisváros, térségi múzeummal, szép helytörténeti és egyházi gyűjteménnyel. Környékén sok fatemplomot is megőriztek az utókornak. Többek között egy ikerkatedrálist, amelyhez a régi szárnyat megőrizve, hozzáépítettek egy újat, így monumentálissá, igazi építészeti csodává varázsolva az egykori templomot. Úgy tudni, II. János Pál is misézett itt 1991-ben. Lubaczów főterét nemrégen újították fel, gyönyörű ékessége és valódi közösségi tere lett a városnak. Egy görögkatolikus templom is áll még a településen. Nemcsak a fából épített templomok, hanem a néhány, lakóházként funkcionáló, szépen megőrzött, régi faház is különleges látványt nyújt a városban. A sokéves testvérvárosi együttműködésnek köszönhetően nemcsak a városvezetés tagjai, hanem időről-időre kulturális civil szervezetek is látogatást tesznek Lubaczówban. Legutóbb a Bolyai Nyugdíjas Klub tagjai kirándultak ebbe a térségbe.

Makovecz-ház Szászrégenben

A mintegy 33 ezer lakosú, Maros megyei romániai mezőváros központja a Petru Maior tér, egykoron piactér volt. Helyén az 50-es években szép parkot létesítettek, díszfákkal, cserjékkel, a gyermekek számára játszóteret alakítottak ki. A főtéren található a Városháza, valamint a bankfiókok, boltok és éttermek többsége is itt működik. Evangélikus, katolikus és református temploma is van a városnak. Az utóbbi parókiájának közelében helyezkedik el a Makovecz-műhely tervei alapján épített DIO-ház, amely közösségi és vendégházként is működik. Ezen kívül rengeteg természeti látványosságot is kínál a látogatók számára ez a kis mezőváros. Remek kirándulóhely például a Kerekerdő, a Dedrádi erdő, de a Városliget is nagyszerű pihenőhelyként szolgál az arra járóknak. Érdemes még megtekinteni az abafáji egyházi történelmi műemléket, amely századokon át imahelyül szolgált a szászrégeni és környékbeli katolikusok számára.