A legújabb földtörténeti kor kezdete 1950 lehet. Az mta.hu számára az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa, Újvári Gábor adott rövid áttekintést az előzményekről, az okokról és a különböző kutatói álláspontokról.

A Földtudományok Nemzetközi Uniója (az International Union of Geological Sciences, IUGS) Nemzetközi Rétegtani Bizottsága által megbízott munkacsoport a Fokvárosban zajló 35. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson az antropocén, azaz az „ember kora” elnevezésű földtörténeti kor felvételét javasolta a földtörténeti időskálára. Az ember (Homo sapiens) megjelenése óta egyre nagyobb mértékben alakítja környezetét, és mára bolygóformáló tényezővé vált. Ezt felismerve a 2000-es években a kutatók egyre gyakrabban vetették fel egy új formális egység, az antropocén kor bevezetését a geológiai időskálára.

Mikor kezdődjön az új kor?

Az antropocén kezdetére nézve számos javaslat látott napvilágot. A legtöbben jelenleg az ipari forradalom időszakára teszik ezt az időpontot. Mások jóval korábbi időpontokat, az eurázsiai erdőirtások és rizsöntözés kezdetét javasolják, sőt vannak, akik a mamutok kihalását és a holocén eleji felmelegedést is részleges emberi hatásokkal magyarázzák. Egyesek 1945. július 16-át, az első nukleáris atomrobbantás („Trinity teszt”) napját javasolják.

Számos szakember szerint azonban nem határozható meg az antropocén pontos kezdete, elsősorban azért, mert az üledékes kőzetekben ez helyről-helyre változik a Földön. Talán a 20. század közepe körül vonható meg egy olyan sztratigráfiai (rétegtani) határ a földtani képződményekben, amely világosan elkülöníti a holocént az antropocéntől. Innentől jellemző a teljes Föld-rendszer funkcionális megváltozása, amely magában foglalja az ipari hulladékok (alumínium, műanyag stb.), a nukleáris fegyverkezési verseny során a levegőbe jutott, majd kihullott izotópok (¹⁴C, ²³⁹Pu) és a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó égéstermékek üledékekben történő megjelenését, valamint a szén-, a nitrogén- és a foszfor-ciklusok módosulását, az antropogén klímaváltozást, bizonyos invazív fajok elterjedését, valamint a fokozódó fajkihalásokat.

Az antropocénnek a geológiai időskálán történő formális megjelenését a 35. Nemzetközi Geológus Kongresszuson (a IGC 35-ön) a kérdéssel foglalkozó munkabizottság 35 tagjából 30 támogatta. Az időszak kezdete 1950 lehet, a fenti rétegtani indoklással.

Szarka László, a MTA CSFK főigazgatója hozzáfűzte: az antropocén fogalmát a globális változásokkal foglalkozó kutatók eddig is használták, és mostani, hivatalos sztratigráfiai megjelenését erőltetettnek tartja. Véleménye szerint az ember fokozatosan, egyre növekvő energiafogyasztása révén vált – a huszadik század folyamán – a Föld-rendszerben globális hatótényezővé. Bárhová tűznék ki azonban az ún. „aranycöveket”, mindegyik választás vitatható lenne. Szovjet-orosz geológusok egyébként már 1922 óta többször szorgalmazták a teljes földtörténeti negyedidőszak (az ún. kvarter) helyett az antropogén elnevezés használatát. Az egyetlen betűben különböző „antropocén” egy ettől független kezdeményezés, habár a lényeg ugyanaz (anthropo: „emberi”, -cene: „új”, – gene: „eredetű”). Hangsúlyozta, hogy a magyar geológusok közösségének véleményére e kérdésben ő maga is kíváncsi. Annyi bizonyos, hogy Pálffy József, a Nemzetközi Rétegtani Bizottság magyar tagja tollából a kérdésről részletes tanulmány készül.

mta.hu